A kínai kultúra az egyik legrégebbi a világon; a kultúra gyökerei évezredekre nyúlnak vissza. Ennek ellenére éveket és éveket tölthet a kínai kultúra megismerésével, és nem is kaparna felszínt!

Első kézből belemerülve ebbe a kultúrába olyan élmény, amelyhez nem lehet párosulni bármi mást, és rengeteg remek tényt kell megtanulni, mielőtt elindulna!

A WC-papír kínai találmány

Ellentétben azzal, amit sokan gondolnak, Kínában 1391-ben találták ki a WC-papírt. A rómaiak arról ismertek, hogy különféle tárgyakat (leveleket, mohát, kezüket stb.) használtak WC-papírként a 14. század előtt, de még nem találtak ki papírszerű terméket erre a konkrét felhasználásra.

Szerencsére a találmány hihetetlenül népszerű volt Kínában, és a 14. század végére elterjedt. Évente körülbelül 10 millió csomag WC-papírt gyártottak, amelyek mindegyike 1000-10 000 lapot tartalmazott. A császárok a maximális tisztaság érdekében ezt a papírt két, három lábas lapban rendelnék meg (referenciaként – a modern lapok 6 négyzet hüvelykesek).

A kínai bennszülöttek “Közép-Királyságnak” hívják országukat. p>

A modern “Kína” szót először 1555-ben használták. A “Kína” név eredete a tudósok nézeteltérése. Egyesek úgy gondolják, hogy a “Qin” (Kína egyesítő dinasztiája – ejtsd: “cheen”) szóból származik, mások szerint a perzsa “cin” szóból származik, és a Marco Polo-t terjesztették. Akárhogy is, ez a kifejezés A “Kínát” a 19. század közepére az egész világon ismerte.

Ennek ellenére a kínai bennszülöttek valójában Közép-Királyságnak vagy “zhōngguónak” (中国) nevezik országukat. ország “központi”, összehasonlítva a közelben lévő más civilizációkkal. A zhōngguó kifejezésnek sokféle jelentése van mögötte, amelyek mind Kína központjához kapcsolódnak.

A kínai állampolgárok úgy gondolták, hogy a ponty sárkányra hasonlít

A ponty az erő és a kitartás szimbóluma Kínában. Ráadásul a hal mérlege és pofaszakara sárkányra emlékeztet, amely Kína legnagyobb hatalmi szimbóluma. Most végre értelme van annak, hogy a Magikarp miért fejlődik Gyaradossá!

A pálcika egy 3000 éves találmány

a legrégebbi fennmaradt pálcika pár Kr.e. 1200-ból (a Shang-dinasztia) nyúlik vissza, de a bizonyítékok szerint már a Xia-dinasztiában (2070 – 1600-ban) használták. Ahogyan a kínai népesség az idő múlásával nőtt, az embereknek meg kellett kímélniük a főző üzemanyagot azáltal, hogy apró darabokra aprították az ételt, hogy az gyorsabban főzzen.

A legkorábbi pálcikákat főzéshez – nem evéshez – használták. Az emberek pálcika segítségével főznének, kevernék a tüzet és ételdarabokat szolgálnának fel. Ha Ázsiába költözik vagy a közeljövőben látogat el Ázsiába, feltétlenül keresse meg a pálcika etikettet a balesetek elkerülése érdekében!

A jelenlegi kínai zászlót összesen 2992 bejegyzés közül választották ki

Kína nemzeti zászlaját 1949 szeptemberében fogadták el egy zászlótervezési verseny eredményeként, amely összesen 2992 nevezést kapott. A kialakításon egy nagy csillag található, négy kisebb csillaggal egy félkörben, amely a légy felé indul (az oldal a legtávolabb a zászlórúdtól).

A piros a zászlóban a forradalmat szimbolizálja. A nagy csillag a kommunizmust szimbolizálja, a kis csillagok pedig a kínai népet és társadalmi csoportjaikat képviselik. Az öt csillag és kapcsolatuk a kínai nép egységét képviseli a kommunista párt vezetése alatt. Ráadásul az ötös számot a kínai kultúrában szerencsésnek tekintik.

A kínai holdnaptárt még mindig itt-ott használják

A kínai naptár egy holdnaptár, amely az év, a hónap és a nap számát rendezi a csillagászati dátumra. A kínai naptár Kínában már nem a hivatalos naptár, de Kínában és a tengerentúli kínai közösségek hagyományos tevékenységeire használják.

A holdnaptár Kr.e. 2600-ból származik. és 12 csillagjegye van. Egy évben 12 vagy 13 hónap van. A 12 hónapos évek közös évek, a közös évben 353, 354 vagy 355 nap van. A 13 hónapos évek szökőévek, a szökőévben 383, 384 vagy 385 nap van. 2019. február 5-én lesz a 4717-es év első napja a kínai holdnaptárban.

Kína volt az első ország, amely papírpénzt használt

A kínaiak a világon elsőként használtak papírpénzt a Tang-dinasztia idején, a 7. században. A papírpénz felhasználása előtt a kínaiak kör alakú érméket használtak, középen téglalap alakú lyukkal. Így több érmét lehetett felfűzni egy kötélen.Az ország gazdaságának fellendülésével a kereskedők azt tapasztalták, hogy az érmék húrjai túl nehezek voltak ahhoz, hogy körül lehessen őket cipelni.

Ennek megoldása érdekében az érméket gyakran egy megbízható embernél hagyták, és a kereskedőnek egy cédulát adtak, amelyben feljegyezték, mennyi pénze van az illetővel. A rézhiány a papírpénz bevezetéséhez is vezetett.

Mivel Kína elsőként használta a papírpénzt, az évek során néhány problémába ütközött. A fő probléma az volt, hogy a Yuan-dinasztia úgy döntött, hogy túl sok papírpénzt nyomtat ki, és az egészet forgalomba bocsátja, ami rendkívül magas inflációhoz vezet.

A Ping Pong nem kínai találmány

Az asztalitenisz (pingpong) a legnépszerűbb amatőr szabadidősport Kínában. A játék azonban Nagy-Britanniából származott az 1880-as években, vacsora utáni szalonjátékként a felsőbb osztály számára. Kezdetben egy sor könyvet állítottak fel az asztal közepén hálóként, és további két könyv ütőként szolgált, amelyekkel folyamatosan ütöttek egy golflabdát az asztal egyik végétől a másikig.

A játékot Kínában vezették be nyugati településeken 1901-ben, és a kínaiak 1953 óta uralják a világbajnokságot.

A futball (foci) kínai találmány

Másrészt foci (foci) – a világ legnépszerűbb sportja – Kínában találták ki több mint kétezer évvel ezelőtt. A FIFA szerint a futball legkorábbi formája valójában egy katonai gyakorlat volt az ie. Harmadik és második században Kínában. A játék (cuju vagy „rúgó labda”) abból állt, hogy egy hajjal és tollal töltött bőrgömböt kis nyíláson át rúgott.

Kínában a sárkányok kedvező lények

Noha a sárkányt általában a gonosz lénynek tekintik a nyugati kultúrában, a kínai mitológia négy legnagyobb lénye között az első helyet foglalja el. A másik négy a főnix, tigris és teknős. Az ősi időkben a sárkány volt a császári hatalom szimbóluma. Az emberek által szeretett mágikus lényként ma is gazdagságot, bölcsességet, sikert, hatalmat és jó szerencsét képvisel.

A számszeríj kínai találmány (és a puskapor is!)

A számszeríjak használata az európai hadviselésben azután vált népszerűvé a normannok legyőzték az angolokat a hastingsi csatában (i. sz. 1066). A kínaiak azonban az ie 5-ik század körül, tizenöt évszázaddal korábban találták ki a számszeríjat! ssbow, képes 10 csavart elsütni 15 másodperc alatt, kb. 200 CE-vel. A puskaport a 11. században is feltalálták.

Ha érdekel Kínában tanítani és elmerülni a kultúrában, nézze meg legújabb álláslehetőségeinket.