Kétféle alárendelt (függő) tagmondat létezik angolul. A záradékot akkor nevezzük nem korlátozónak, ha csak zárójeles (vagyis kiegészítő, nem alapvető) információkat ad a mondathoz. Például

A mondat azt mondja nekünk, hogy “Edgar Allan Poe amerikai író és költő volt. Ó egyébként ő írta a Hollót is. ” A nem korlátozó tagmondatokat vesszők vagy zárójelek választják el mindig a mondat többi részétől.

A záradékot korlátozónak nevezzük, ha lényeges információkat tartalmaz; ha a mondat szerkezetének “károsítása” nélkül nem távolítható el. . Például

Itt, ha a „ki írta a hollót” tagmondatot kihagytuk, fogalmunk sem volt, ki a költő állítólag az volt. “A hollót író költő” egyetlen egységként működik, szinonimája az “Edgar Allan Poe” -nak. és következésképpen (szinte) soha nem vesszőket vagy zárójeleket használunk arra, hogy elkülönítsük őket a mondat többi részétől.

A ‘Ez mindig bevezet egy korlátozó záradékot

A modern angol nyelvhasználatban A “that” mindig bevezet egy korlátozó záradékot (ami miatt szinte soha nem vesszük vesszővel):

Az első mondatban az alárendelt záradék határozza meg, hogy melyik mezőről beszélünk, ezért a ” tha t ”vessző nélküli volt megfelelő. Ez utóbbi példában az “ezt” nem helyesen használták zárójeles (nem korlátozó) záradék bevezetésére.

Korlátozó “mely” – transzatlanti megosztottság

Brit angol nyelven a “melyik” használata korlátozó és nem korlátozó záradékokban is teljesen rendben van:

Az USA-ban van egy széles körben elfogadott előírási szabály, amely kimondja, hogy „amely” csak nem korlátozó mondatokban használható (például a második egy fenti). A fenti első mondatot a hivatalos amerikai angol nyelvben általában helytelennek tekintik.

Ennek a szabálynak több kérdése van. Először is, ez egy előírást előíró szabály, és a legtöbb amerikai nem szigorúan kövesse beszédben (sokan nincsenek teljesen tisztában a létezésével). Másodszor, amikor a “amely” elöljáróval, főnévvel vagy névmással van kombinálva, akkor nem helyettesíthető “ezzel”, még akkor sem, ha korlátozó záradékot vezet be (ez kivételt képez a szabály alól), mint a

Tehát követed a szabályt vagy sem? Ha amerikai közönségnek ír, és nem tartja be a szabályt, fennáll annak a kockázata, hogy műveletlenül hangzik néhány olvasója számára, ezért jobb, ha betartja. Ha brit közönségnek ír, akkor ezt teljesen figyelmen kívül hagyhatja, de ha mégis betartja, az nem teszi kevésbé természetesnek az írott angol megjelenését.