A habkő nagyon könnyű, porózus és koptató anyag, amelyet évszázadok óta használnak az építőiparban, a szépségiparban, valamint a korai orvostudományban. Csiszolóanyagként is használják, különösen fényesítőkben, ceruza radírokban és kővel mosott farmerek gyártásában. A habkőt a korai könyvgyártó iparban pergamenpapír és bőrkötések készítéséhez is használták. Nagy a kereslet a habkő iránt, különösen a vízszűrés, a vegyszeres folyadék elszigetelése, a cementgyártás, a kertészet és egyre inkább a háziállatok számára. A habkő bányászatát a környezeti szempontból érzékeny területeken fokozottabban vizsgálták, miután egy ilyen műveletet abbahagytak az Egyesült Államok Oregon államában, a Három nővér pusztájának déli részén, a Mesa sziklánál.

Early medicineEdit

A habkő több mint 2000 éve használatos a gyógyszeriparban. Az ókori kínai orvoslás őrölt habkőt, őrölt csillámot és megkövesedett csontokat használt a teákhoz, hogy megnyugtassa a szellemet. Ezt a teát szédülés, hányinger, álmatlanság és szorongásos rendellenességek kezelésére használták. Ezeknek a porított kőzeteknek a lenyelése valóban képes volt lágyítani a csomókat, és később más növényi összetevőkkel együtt felhasználták az epehólyagrák és a vizelési nehézségek kezelésére. A nyugati orvostudományban a 18. század elejétől kezdve a habkő cukor konzisztenciára őrölték, és más összetevőkkel főleg a bőrön és a szaruhártyán fekélyes fekélyek kezelésére használták. Az ilyen főzetekkel egészségesebb módon segítették a sebeket. Körülbelül 1680-ban egy angol természettudós megjegyezte, hogy habkőport használtak a tüsszögés elősegítésére.

Personal careEdit

A habkő anyagát évezredek óta használják a személyes ápolásban. Ez egy csiszolóanyag, amely por formában vagy kőként használható a nem kívánt szőr vagy bőr eltávolítására. Az ókori Egyiptomban a bőrápolás és a szépség fontos volt, a sminket és a hidratáló krémeket széles körben használták. Az egyik általános tendencia az volt, hogy krémek, borotvák és habkő segítségével eltávolították a test összes szőrét. A porított habkő az ókori Rómában a fogkrémek alkotóeleme volt. A körömápolás nagyon fontos volt az ókori Kínában; a körmöket habkővel ápolták, és a köveket is eltávolították a bőrkeményedés eltávolítására. Egy római versben fedezték fel, hogy habkővel az elhalt bőrt eltávolították még Kr.e. 100-ig, és valószínűleg még azelőtt. Azóta számos korszakban használják, beleértve a viktoriánus korszakot is. Ma még sok ilyen technikát alkalmaznak; habkő széles körben használják bőrradírként. Annak ellenére, hogy a szőrtelenítési technikák az évszázadok során fejlődtek, még mindig használnak olyan csiszolóanyagokat, mint a habkő. A “horzsaköveket” gyakran használják a szépségszalonokban a pedikűr során, hogy eltávolítsák a száraz és felesleges bőrt a láb aljától, valamint a bőrkeményedésektől. Finomra őrölt habkőt adtak néhány fogkrémhez fényezésként, hasonlóan a római felhasználáshoz, és könnyen eltávolítja a fogplakk képződését. Az ilyen fogkrém túlságosan koptató a mindennapi használat során. A habkő is hozzáadódik a nagy teherbírású kézi tisztítószerekhez (például lávaszappanhoz), enyhe csiszolóanyagként. A csincsilla porfürdő egyes márkái por alakú habkővel vannak kiszerelve. A habkő alkalmazásával a régi szépségtechnikákat manapság is alkalmazzák, de az újabb helyettesítőket könnyebben beszerezhetjük. gázok. A növények gyökerei megkövetelik a szén-dioxid és az oxigén folyamatos szállítását a felszínre és a felszínről. A habkő porózus tulajdonságai miatt javítja a talaj minőségét, a víz és a gázok könnyen szállíthatók a pórusokon keresztül, a tápanyagok pedig a mikroszkopikus lyukakban tárolhatók. A habkőzet töredékei szervetlenek, ezért nem bomlik el, és csak kis mértékben tömörödik. A szervetlen kőzet másik előnye, hogy nem vonzza és nem fogadja be a gombákat vagy rovarokat. A kertészetben nagyon fontos a vízelvezetés, a habkő megmunkálása sokkal könnyebb. A habkő használata ideális körülményeket teremt a növények, például a kaktuszok és a pozsgás növények termesztéséhez is, mivel növeli a homoktalajok vízvisszatartását és csökkenti az agyagos talajok sűrűségét, lehetővé téve a gázok és a víz nagyobb mértékű szállítását. A habkő hozzáadása a talajhoz javítja és növeli a vegetatív borítást, mivel a növények gyökerei stabilabbá teszik a lejtőket, így segít csökkenteni az eróziót. Gyakran használják az útszéleken és az árkokon, és gyakran használják gyep- és golfpályákon, hogy fenntartsák a fűtakarót és a laposságot, amely a nagy mennyiségű forgalom és tömörítés miatt romolhat. A kémiai tulajdonságokat tekintve a habkő pH-értéke semleges, nem savas vagy lúgos. 2011-ben az Egyesült Államokban bányászott habkő 16% -át kertészeti célokra használták fel.Például az új-mexikói Jemez-hegységben az ősi Puebloans az El Cajete habkő “habkőfoltjaira” telepedett, amelyek valószínűleg nagyobb mennyiségű nedvességet tartottak meg és ideálisak a gazdálkodáshoz.

ConstructionEdit

A habkő széles körben használják könnyűbeton és szigetelő kis sűrűségű hamutömbök gyártására. A porózus kőzet levegővel töltött vezikulái jó szigetelőként szolgálnak. A habkő finomszemcsés változatát, az úgynevezett pozzolant, a cement adalékanyagaként használják, és mésszel keverve könnyű, sima, vakolatszerű betont alkotnak. Ezt a betonformát már a római időkben használták. A római mérnökök ezt használták fel a Pantheon hatalmas kupolájának megépítéséhez. Számos vízvezeték építőanyagaként is gyakran használták. A habkő egyik fő felhasználási módja jelenleg az Egyesült Államokban a betongyártás. Ezt a kőzetet évezredek óta használják betonkeverékekben, és továbbra is használják beton előállítására, különösen azokon a területeken, ahol ez a vulkanikus anyag lerakódik. Új tanulmányok bizonyítják a habkő szélesebb körű alkalmazását a betoniparban. A habkő cementbeton anyagként működhet a betonban, és a kutatók kimutatták, hogy az akár 50% habkőporból készült beton jelentősen javíthatja a tartósságot, ugyanakkor csökkentheti az üvegházhatásúgáz-kibocsátást és a fosszilis üzemanyag-fogyasztást.