Előadó: Ward Wilson, Monterey Nemzetközi Tanulmányok Intézete

Átirat:

Az atomfegyverek sokkolták Japánt abban, hogy megadta magát a második világháború végén – csakhogy nem. Japán megadta magát, mert a Szovjetunió belépett a háborúba. Japán vezetők szerint a bomba megadásra kényszerítette őket, mert kevésbé kínos azt mondani, hogy csodafegyverrel győzték le őket. Az amerikaiak el akarták hinni, és megszületett a nukleáris fegyverek mítosza.

Nézze meg a tényeket. Az Egyesült Államok 68 várost bombázott 1945 nyarán. Ha grafikonként ábrázolja a 68 támadásban meghalt emberek számát, azt képzelheti, hogy Hirosima kikerül a listáról, mert általában így mutatják be. Valójában Hirosima a második. Tokió, a hagyományos támadás az első a megölt számban. Ha ábrázolja a megsemmisített négyzetmérföldek számát, Hirosima a hatodik. Ha megrajzolja a megsemmisült város százalékos arányát, Hirosima a 17..

Nyilvánvaló, hogy a végeredmény szempontjából – nem az eszközökről beszélek, hanem a támadás kimeneteléről – Hirosima nem volt kivételes. Nem volt kívül az egész nyáron zajló támadások paraméterein. Hirosima nem volt katonai szempontból meghatározó.

A Szovjetunió hadüzenete viszont alapvetően megváltoztatta a stratégiai helyzetet. Egy újabb nagyhatalom hozzáadása a háborúhoz megoldhatatlan katonai problémákat okozott Japán vezetőinek. Lehet, hogy harcolhat egy irányból támadó nagyhatalom ellen, de bárki láthatta, hogy Japán nem tud védekezni két nagyhatalom ellen, amelyek egyszerre két különböző irányból támadnak.

A szovjet hadüzenet döntő; Hirosima nem az volt.

Hirosima után még mindig katonákat ástak be a strandokon. Még mindig harcra készek voltak. Küzdeni akartak. Egy várossal kevesebb volt mögöttük, de egész nyáron városokat veszítettek, átlagosan minden második nap. Hirosima nem volt meghatározó katonai esemény. A szovjetek beléptek a háborúba.

És ezt mondták. Japán vezetői stratégiai szempontból meghatározó tényezőként a Szovjetuniót azonosították. A Legfelsőbb Tanács júniusi ülésén, amelynek során megvitatták a háborút általában, a politikát, azt mondták, hogy a szovjet belépés meghatározza a birodalom sorsát. Kawabe Toroshiro elmondta: “A Szovjetunióval fenntartott kapcsolatainkban a béke abszolút fenntartása a háború folytatásának egyik alapvető feltétele.” amiért elvesztette a háborút. De a tények azt mutatják, hogy Hirosima nem kényszerítette Japánt a megadásra.

Ha az atomfegyverek vallás, Hirosima az első csoda. Mit csinálunk egy vallásból, ha csodája hamisnak bizonyul? Az atomfegyverek sokkolták Japánt abban, hogy megadta magát a második világháborúban – kivéve, ha nem.

A teljes előadás átirata

Előadás az atomfegyverekről szóló öt mítosz megbeszélésén alapul