A skála gazdaságának definíciója
PAUL BOYCE ÍRTA | Frissítve 2021. január 16.
A méretgazdaságosság meghatározása
A méretgazdaságosság akkor következik be, amikor egy vállalkozás profitál a működéséből. Amint egy vállalat nagyobb lesz, számos hatékonyságjavulást élvez. Például sokkal olcsóbb és hatékonyabb 1000 ügyfelet kiszolgálni egy étteremben, mint egy. Van személyi költsége, a föld bérleti díja és esetleg bármilyen hirdetési költsége. Vállalkozásként nem akar fizetõ személyzetet fizetni tétlenül, és nem fizet ezer bérleti díjat csak azért, hogy egy ügyfelet kiszolgáljon.
A vállalat növekedésével az egységköltségei csökkennek. Más szavakkal, egy további áru vagy szolgáltatás előállítása kevesebbe kerül. Ennek oka, hogy a vállalkozásnak számos egyéb hatékonysági előnye származik, például pénzügyi, műszaki, kormányzati befolyás vagy infrastrukturális – még sok más mellett.
Kulcsfontosságok
- A méretgazdaságosság az egységköltségek csökkentésére utal, amikor egy vállalat nagyobbá válik.
- A méretgazdaságosságra példa: megnövekedett vásárlóerő, hálózatgazdaság, műszaki, pénzügyi és infrastrukturális.
- Ha egy cég túl nagyra nő, akkor ennek ellenkezője – a méretgazdaságosság hiánya – szenvedhet. Itt drágulnak az egységköltségek a növekvő méret miatt.
A méretgazdaságosság fontos része, hogy megértsük a fix költségeket. Ezek az üzleti kiadások jelentős részét fel tudják venni. Például a légitársaságnak jelentős fix költségei vannak. Meg kell fizetnie a repülőgépet, a repülőtér bérletét és a szerződéses fizetéseket. Költségei megegyeznek függetlenül attól, hogy van-e egy utasa vagy 200-an. Tehát amikor egy légitársaság nagyobb lesz, több ügyfelet tud vonzani, és ezáltal csökkenti az egy ügyfélre eső költségeket.
Például egy légitársaság 20 dollárt fektethet be. millió új repülőgépbe. Ha egy ügyfelet szolgál ki, akkor 20 millió dollárt kell felszámítania költségeinek megtérüléséért. Ha azonban 1 millió ügyfelet szolgál ki, akkor csak 20 dollárt kell felszámítania.
Ha más példát veszünk. A vállalkozások profitálnak a méretgazdaságosságból, ha a hosszú távú átlagos költségek csökkennek a termelési szint növekedésével. Ennek eredményeként alacsonyabb egységárak jelentkeznek. Például egy gyár képes lesz 1000 doboz tonhalat előállítani, konzervenként sokkal alacsonyabb áron. Röviden: minél többet termel egy vállalkozás, annál alacsonyabb költséget jelent nekik, viszont annál alacsonyabban tudja terhelni az ügyfeleket.
Példák a méretgazdaságosságra
Két fő a méretgazdaságosság típusai – belső és külső. A belső méretgazdaságosság a cégen belül jelentkező előnyökre utal. Például a cég méretének köszönhetően képes lehet magasabb szintű hitelt szerezni.
Ezzel szemben a külső gazdaságok a cégen kívül, de az iparban belül jelentkeznek, ami hatékonyabbá teszi őket. Például a kormány létrehozhat egy új szabályozást, amely nemcsak az ipar egészét, hanem az egyes vállalatokat is érinti. Ennek oka lehet az ipar növekvő mérete, amely vonzza a szabályozási figyelmet. Például az internetalapú taxitársaságok, mint például az Uber, népszerűségének gyors növekedése következtében szabályozási intézkedésekkel néznek szembe.
Példák a belső méretgazdaságosságra
A belső méretgazdaságosság mérése termelékeny és hatékony egy cég. Más szavakkal, hogy a cég hogyan profitál több ötletből, a nagyobb munkamegosztásból, vagy esetleg anyagilag. Lényegében bármi, ami felett a cég közvetlenül rendelkezik. Példák a belső méretgazdaságosságra:
- Pénzügyi gazdasággazdaságok
- Méretarányú hálózatgazdaságok
- Vásárlási méretgazdaságosság
- Munkamegosztás
- A skála műszaki megtakarításai
1. Pénzügyi gazdasággazdaságok
A nagyvállalatok profitálhatnak a kiváló kamatlábakból és a hitelek elérhetőségéből. Például a bankok kedvezőbb kamatokat kínálnak olyan nagy cégeknek, mint a Walmart vagy az Amazon, mert a kockázat lényegesen alacsonyabb. Például egy új helyi étterem nagyobb eséllyel bukik meg, mint egy McDonald’s üzlet – így a kockázatok elszámolásához jobb árakat biztosítanak. Ugyanakkor a hitel tényleges elérhetősége sokkal hozzáférhetőbb. Tehát nemcsak a nagyvállalatok kapnak jobb árakat, hanem szélesebb számú pénzintézet közül választhatnak.
2. A hálózati méretgazdaságosság
A hálózati méretgazdaságosság viszonylag új fogalom, de abból a gondolatból fakad, hogy a vállalat növekedésével a hálózat is növekszik. Ez viszont vonzóbbá teszi az új ügyfelek számára. Ha például a Facebookot nézzük, növekvő népszerűsége a közösségi hálózatokon belül slágerré tette, így exponenciálisan növekedett. Ahogy nőtt a hálózatokon keresztül, a hirdetésekért fizethető összeg ugyanolyan növekedett.
3.Vásárlás
A vállalkozások növekedésével egyre előnyösebbek lehetnek a tömeges és olcsóbb vásárlások. Például a szupermarketek olcsóbban kaphatnak zöldséget és egyéb kellékeket, mint egy helyi piaci stand. Képesek felhasználni erős piaci pozíciójukat az alacsonyabb árak tárgyalására. Mivel a Walmarthoz hasonló szupermarketek nagy ügyfelek a független gazdálkodók számára, nagyobb tárgyalási erővel bírnak felettük.
4. Munkafelosztás
Amint egy vállalat nagyobb lesz, profitálhat a munkamegosztás. Ha a munkavállalókat meghatározott feladatokra szánják, akkor eredményesebben és eredményesebben tudnak teljesíteni. Például az Apple működését tervekre, hardverekre, szoftverekre, gyártásra, marketingre, gyártásra és összeszerelésre bontja.
Minden alkalmazottnak más és más szerepe van, amelyre szakosodott. Ez lehetővé teszi számukra egy adott készség elsajátítását. , előnye a vállalatnak a nagyobb hatékonyság révén. A szoftvertervezőnek nem lesz nagy haszna az egységek gyártásában, és a gyártási munkások sem tudnák elvégezni a szoftvertervezők munkáját.
5. A méretarány műszaki megtakarításai
Az üzleti növekedés révén profitálhat az új gyártási technikákból és / vagy a fejlett berendezésekből. Valószínűleg egy pék nem profitál a süteményei gyártósorából. Ha azonban olyan nagy márkává válnának, mint a Kipling, egy fejlettebb gyártási folyamat növelné a hatékonyságot.
Példa a külső gazdaságosságra a méretarányban
A külső gazdaságok valójában kissé eltérnek a belső gazdaságoktól hogy kívülről, a vállalattól függetlenül, de az iparon belül fordulnak elő. Például a helyi tanács megépíthet egy új vasútvonalat, amelynek során a helyi vállalkozások profitálhatnak az olcsóbb közlekedésből és potenciálisan nagyobb új ügyfelek beáramlásából. Mindkettő segíthet az egységköltségek csökkentésében.
A külső méretgazdaságosságra példa:
- infrastruktúra
- kormányzati befolyás
- Beszállítók
1. Infrastrukturális méretgazdaságosság
Ez történhet kormányzati formában vagy magánbefektetés. A cégeknek hasznot húznak a helyi új utak, vasútvonalak és iskolák. Ugyanígy más cégek is csoportosulhatnak ugyanazon a helyen – nézze meg például a Szilícium-völgyet. A környező cégek profitálnak, mivel képesek hozzáférni a tehetségek és tudás erős készletéhez – más néven agglomerációs gazdaságokként.
2. A kormányzati hatás
A vállalatok növekedésével képesek befolyásolni a politikát. Legyen szó pénzügyi hozzájárulásokról, mint az Egyesült Államokban, vagy csak a bezáró gyárak fenyegetéséről. Munkahelyek ezrei lehetnek veszélyben, így a kormányok kedvezően tekinthetnek igényeikre. Néha ez magában foglalhatja a nagyobb szabályozást, amely további akadályokat teremt a belépés előtt.
3. Beszállítók
Esetenként a cég beszállítója valóban közelebb kerülhet az üzlethez. Egyes beszállítók esetében ügyfelük olyan nagy lesz, hogy hatékonyabb a gyár közvetlen közelében történő megnyitása. A Coca-Cola például hasonló funkciót lát el palackgyártóival, akik a puszta kereslet miatt közvetlen közelében működnek. Ezért előnyös a beszállítók és a cég számára, akik mind az olcsóbb költségekből származnak.
A skála gazdaságának grafikonja
Amint az alábbi grafikonon láthatjuk, a egység csökken. Amikor azonban egy vállalkozás eléri egy bizonyos méretet, kevésbé hatékony lehet – vagyis nő az átlagos egységgyártási költség.
Például rendkívül nagy és globális vállalkozásoknál túlzott mértékű bürokrácia fordulhat elő . Ez kevésbé produktív és nem hatékony munkavállalókhoz vezethet. A munkavállalók is egyre inkább kikapcsolódhatnak, mivel a menedzsment erőfeszítéseket más eszközökre fordít, nem pedig a személyzet irányítására.
Egyes szervezetek túl nagyokká válnak, és szem elől tévesztik, mi költik. A szervezeti bürokrácia rétegei és rétegei fel vannak helyezve, ami miatt a munkavállalók nem hatékonyan végzik munkájukat. Ugyanakkor a munkamegosztás előnyeinek kihasználása érdekében a szerepek fel vannak osztva.
Az alkalmazottak azonban küzdenek azért, hogy megtalálják a megfelelő embert, akivel kapcsolatba léphetnek a több ezer kolléga közül. Viszont láthatjuk, amit gyakran „méretgazdaságossági elváltozásoknak” neveznek, ahol a vállalkozások hatástalanná válnak. Itt kezd újra növekedni a hosszú távú átlagköltség a grafikonon.
A méretgazdaságosság előnyei
A méretgazdaságosságnak számos előnye van, amely nemcsak a cég költségeit fedi le. szempontból, hanem a fogyasztó szemszögéből is. Ezen előnyök egy része a következőket tartalmazza:
1. Csökkentett egységköltségek
Minél nagyobb egy vállalat, annál több ügyfelet tud kiszolgálni – ezáltal lehetővé teszi az egy főre eső költségek csökkentését. Például a magas fix költségű vállalatok általában a legjobban profitálnak, mivel ezek a költségek ügyfélenként oszthatók el.
2.Magasabb nyereség
A méretgazdaságosság csökkenti az egységárat, és ezzel együtt nagyobb haszonkulcsot eredményez. Amint egy cég nagyobb lesz, több ügyfélnek kezd eladni. Az alacsonyabb költségek és a magasabb ügyfélmennyiségek kombinálásakor – magasabb nyereséget eredményez.
3. Versenyképes előny
A vállalat növekedésével a jelenléte a piacon is növekszik. Az ügyfelek kezdik megismerni márkáját és kialakul benne a bizalom – ez lehetővé teszi a cég számára, hogy kialakítsa pozícióját a piacon. Lehet, hogy alacsonyabb kamatlábakat, valamint jobb hitelfelvételt kínál.
4. Hatással van a túlszabályozásra
Amint egy vállalkozás növekszik és növeli jelenlétét a piacon, alkalmaz több munkavállalót, és a gazdaság szervesebb részévé válik. Viszont képes felhasználni ezt a tényt a kormány lobbizására a szabályozási változások érdekében. Például elhagyhatja az országot, mert a szabályozási költségek túl magasak.
5. Alacsonyabb árak
Mivel a cég képes csökkenteni átlagos egységenkénti költségét – táplálkozhat alacsonyabb árakkal a fogyasztó számára. Míg egyes vállalatok a megnövekedett hatékonyságból származó összes nyereséget felhasználják, a versenyképes piacon lévő vállalkozások a költségmegtakarítások egy részét áthárítják az ügyfélre.
6. Új termékek és szolgáltatások
Mint egy vállalat nagyobbá válik, gyakran igyekszik tovább növekedni. Most ennek a legjobb módja a meglévő kínálat bővítése és új ügyfelek vonzása – ami nagyobb fogyasztói választási lehetőségeket eredményez.
7. Magasabb bérek
Versenyképes piacon a skála növekvő bérekhez vezet. Ezért képesek a nagy cégek magasabb fizetést megfizetni, mint a helyi versenytársak. Mivel a folyamatok és az üzletmenet hatékonyabb, magas bérekkel képesek vonzani a legjobb tehetségeket.
A méretgazdaságosság hátrányai
Számos hátrány fordulhat elő a méretgazdaságosság miatt. Ezeket „méretaránytalanságoknak” nevezzük – ekkor a cég növekvő mérete miatt kevésbé hatékony. Ezek számos hátránnyal járhatnak, például:
1. Gyenge kommunikáció
Amikor egy cég növekszik, számos részleget hoz létre konkrét feladatokra. Ez a munkamegosztás révén előnyös lehet a cég számára, de megnehezíti a csapatok közötti kommunikációt. Például kivel beszél, ha problémája van az X-szel. Gyakran ilyen nagy cégeknél tovább és újra és újra átadják Önöket, és ezt lényegesen hosszabb ideig kell megoldaniuk.
2. Az irányítás elvesztése
A cég növekedésével a vezetés egy vagy két küldöttből 10 vagy 15 fő alatt dolgozhat. Sokkal könnyebb figyelemmel kísérni és segíteni egy kisebb csapatot, ahelyett, hogy nagy munkaerőnél tartanánk lapokat. Ez viszont egyes alkalmazottak alulteljesítéséhez vezethet – vagy azért, mert nem kapnak megfelelő képzést, vagy azért, mert a teljesítményüket nem figyelik.
3. Gyenge morál
kis cégek, lehet egy kellemes közösségi érzés, amikor mindenki ismeri egymást és barátságosak. Amikor egy vállalat növekedni kezd, az alkalmazottak könnyen úgy érezhetik, hogy „egy újabb fogaskerék a kerékben”. Valami kicsi és jelentéktelen dolog ebben a nagyvállalatban – ami hozzájárulhat a munkavállalók gyenge elkötelezettségéhez és teljesítményéhez.
4. A feladatok megismétlése
Ha egy cégben több ezer alkalmazott dolgozik – nagyon könnyen két vagy több ember végezheti el ugyanazokat a feladatokat. Ez különösen akkor jellemző, ha a gyenge kommunikációt tényezőként tartják számon. Ha a bal kar nem tudja, mit csinál a jobb, elég könnyű nekik ugyanazt csinálni.
5. Közvélemény
Egy nagy cég, mint pl. A Nike vagy a McDonald’s nagyobb visszavágással szembesül az alacsony bérek kifizetésével vagy a külföldi olcsó munkaerő felhasználásával. Időnként ez bojkottokhoz vezetett. Ennek ellenére egy kis helyi bolt, amely ugyanezt teszi, nem érheti ilyen kritikát. Egyszerűen, a nagyobb üzletek magasabb színvonalúak.
Általános GYIK a méretgazdaságosságról
Méretgazdaságosság akkor következik be, amikor egy vállalat méretének növekedése megtörténik. Ilyen például a méretgazdaságos vásárlás. A cég profitál abból, ha alacsonyabb áron tud tömegesen vásárolni, és ezáltal előnyös az alacsonyabb költségekből.
A méretgazdaságosságot az okozza, ha a cégek egy olyan méret, amellyel számos hatékonyságjavulásból profitálhatnak.
Belső és külső méretgazdaságosság egyaránt létezik. Példák:
Belső:
1. Pénzügyi gazdaságok
2. Hálózati gazdaságok
3. Vásárlás
4. Munkamegosztás
5. Műszaki gazdaságok
Külső:
1. Infrastruktúra
2. A kormány befolyása
3. Beszállítók