A terjeszkedés egymással összefüggő társadalmi-gazdasági és kulturális erők összetett halmazának eredménye. A földértéket azonban gyakran tekintik a fejlődési minták fő mozgatórugójának. A terjeszkedés általában ott fordul elő, hogy a városi központok perifériáján alacsonyabb az ingatlanérték (Pendall, 1999). A közgazdászok három mögöttes erőt azonosítanak, amelyek kölcsönhatásba lépnek a földértékekkel, és ezzel területi terjeszkedést vagy terjeszkedést hoznak létre. Először is, a népességnövekedés a városi területek külső terjeszkedését eredményezi (valamikor a népesség csökkenése is a terjeszkedés előfutára lehet). Másodszor, a növekvő jövedelmek lehetővé teszik a lakók számára, hogy nagyobb lakóterületet vásároljanak. Ezek a lakosok azt keresik, hogy hol vannak olcsóbbak a lakhatási lehetőségek, az olyan külvárosi és külvárosi területeken, amelyek általában a nagyvárosi területek szélén helyezkednek el (Carruthers & Ulfarsson 2002). Harmadszor, a közlekedési infrastruktúrába történõ történelmi beruházások által generált ingázási költségek csökkentik a fejlõdés külsõ terjeszkedését is (Brueckner, 2000). Az infrastruktúra ösztönzi a városok növekedését azáltal, hogy biztosítja a lakások fejlesztésének alapvető keretét. Miután új fejlesztés történt, a lakosok az infrastruktúra fejlesztését követelik, amely tovább gyújtja a fejlődést a városi perem mentén. A közlekedési infrastruktúra fejlesztése és a viszonylag olcsó gázárak által biztosított széles körű hozzáférés lehetővé teszi a fejlesztők számára, hogy a belvároson kívül található olcsó földterületeket hasznosítsák (Gillham, 2002).

A versenyt másik társadalmi-gazdasági mutatónak nevezték. városi és külvárosi terjeszkedés. A faji viszályok olyan városok központjaiban, mint Los Angeles és Detroit, a közép- és felsőbb osztályú fehérek kivándorlásához vezettek a városi peremhöz (Daniels, 1999). A lakosok ilyen áthelyezése, a “fehér repülés” néven elterjedtebb nagyvárosi területekhez és alacsonyabb ingatlanértékekhez vezethet (Carruthers, 2003). Az életkorot is fontos tényezőnek tekintették a fejlődés térbeli mintázatának meghatározásában. Különösen a fiatalabb családok népszerűsítik a terjeszkedést és a szokásokat azáltal, hogy megfizethető lakhatási lehetőségeket keresnek a városi peremeken (Zhang, 2001). Végül nem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy annak ellenére, hogy a terjeszkedés a növekedés fenntarthatatlan formája lehet, az emberek határozottan inkább a külvárosi közösségek nagyobb részein élnek. A lakástulajdonosi amerikai álom általában nagy udvart foglal magában egy újabb, alacsony sűrűségű környéken.

Következmények

Míg az irodalom a város terjeszkedésével járó társadalmi és gazdasági következményeket azonosítja, ez a cikk a környezeti problémákra összpontosít. E negatív hatások közé tartozik többek között az autófüggőségből eredő légszennyezés, a vízszennyezés, amelyet részben az áthatolhatatlan felületek növekedése okoz, a környezeti szempontból érzékeny területek, például a kritikus természetes élőhelyek (pl. Vizes élőhelyek, vadon élő folyosók) elvesztése vagy megzavarása, csökkentések a nyílt térben megnövekedett árvízkockázat és az életminőség általános csökkenése (Kenworthy & Laube, 1999; Hirschhorn, 2001; Kahn, 2000).

Pontosabban, a gépjárművekre való támaszkodás hozzájárult a levegő és a víz minőségének csökkenéséhez, valamint a fosszilis üzemanyagok gyorsabb kimerüléséhez (Nechyba & Walsh, 2004) . Az Egyesült Államokban a gépjárművek száma jelentősen felülmúlta a népesség növekedését, és az autótulajdonosok minden eddiginél hosszabb távolságokat vezetnek (Dunphy, 1997; Daniels, 2001).

A földterület fogyasztása gyorsabb, mivel a lakosság a városi területekről az elővárosi peremterületekre változik (Porter, 2000; Kahn, 2000; Dwyer és Childs, 2004). Például 1950 és 1995 között Chicago népessége 48, míg a földterület 165 százalékkal nőtt (Openlands Project, 1998). Hasonlóképpen, a Bostontól délkeletre fekvő, terjeszkedő régióban az elmúlt 40 évben több földterület alakult ki, mint az azt megelőző 330 évben (Southeastern Regional Planning and Economic Development District, 1999). A gyors népességnövekedéssel járó terjeszkedés sehol sem mutatkozik jobban, mint Florida déli részén, ahol az urbanizált földterület százalékos változása az országban a legnagyobbak között van (Fulton et al., 2001). Például Lang (2003) arról számolt be, hogy 13 nagy amerikai irodapiac közül Dél-Floridában van a legalacsonyabb az irodaterület százaléka a fő belvárosban (Miami). Dél-Florida irodahelyiségeinek csupán 13 százaléka található a központi üzleti negyedben (CBD), míg a 13 piac csaknem 30 százalékos mediánja van. A nagy természeti területek kisebb területi egységekre bontása gátolhatja a vadon élő állatok mozgását a tájon ( Peck 1998; Cieslewicz, 2002). A ugráló béka fejlődési mintázatai tovább töredezik a természeti tájakat azáltal, hogy a nyitott föld foltjait összekeverik a beépített területekkel.Az úttestek, a kerítések és más hirtelen, az ember által meghatározott élek gátat szabhatnak a széles körű fajoknak (Brody, 2008). A terjeszkedésnek ezeket a negatív következményeit ellensúlyozni kell azzal a széles körben elterjedt elképzeléssel, hogy ez a fajta fejlesztési minta viszonylag megfizethető lakhatási lehetőségeket és látszólag magasabb életminőséget biztosít.