Az Atlanti-hegység tektonikai evolúciója, Észak-Afrika
Az észak-afrikai Atlasz-hegység a világ egyik legnagyobb intrakontinentális hegyövezete. Ennek az orogénnek a mérete ellenére az Atlasz-hegység alapvető kinematikai és tektonikai evolúcióját korábban még nem ismerték jól. Ezek a hegyek több száz kilométerre képződtek az aktív lemezszegélyekből. Az Atlasz-hegység kialakulását nagyban befolyásolta egy korábbi mezozoikus intrakontinentális hasadékrendszer. Ez a hasadékrendszer átfogta az afrikai kontinens felét, és szélesebb volt, mint a Vörös-tenger. Ez a tanulmány az Atlasz-hegység meglévő adatainak és tanulmányainak szintetizálására irányult, és ezeket az adatokat új geológiai, geofizikai és távérzékelési adatokkal integrálta. Észak-Afrika tektonikai egységeinek és terepeinek meghatározása céljából tektonikai térképet készítettek. Ezeknek a régióknak a meghatározása lehetővé teszi annak tanulmányozását, hogy kölcsönhatásba léptek-e az Atlas rendszer kinematikai evolúciója során. Geológiai terepmunkát végeztek az inverziós tektonika kinematikájának tanulmányozására és egy kiegyensúlyozott geológiai-geofizikai transzektus felépítésére. A transzekt azt sugallja, hogy az orogén teljes hossza (36 km) rövidül, amelyet a felső kéreg több szintjén lévő leválások mentén tolunk. A Syn-rift és poszt-rift üledékes kőzetek felemelődtek a Synrift normál és az újonnan kialakult vékony bőrű tolóerő hibák újraaktiválásával. A deformált keresztmetszet helyreállítása azt jelzi, hogy az eredeti Atlas hasadékmedence körülbelül 113 kilométer széles volt. A Magas-Atlasz-hegységen át történő rövidítés a törzs megoszlását eredményezte, a legnagyobb mértékű rövidülés a Magas-Atlasz-hegység peremén mentén történt. A törzs megoszlása magában foglalhatja a rövidülés áthelyezését a szélektől a sekély mélységben az alsó középső kéregig az orogén középső részén. A Magas-Atlasz hegységben a tolóerő kétirányú, az északi perem mentén déli irányba dőlő, délre észak felé eső hibák merülnek fel. A már meglévő szerkezeti geometriák, például a zónák, hibarámpák, hibarelék és a repesztési folyamatok által kialakított enchelon-hibák jelenléte hatással lesz a lemezkonvergencia és más tektonikus folyamatok által létrehozott későbbi nyomási feszültségmezőkre. A diszharmonikus, egymásra helyezett hajtogatás valójában egyedülálló jellemzője lehet az invertált hasadékrendszereknek, amelyek intrakontinentális hegyi öveket eredményeznek.