ListEdit

Közgazdaságtan “a ceteris paribus feltételei a következők: amelyeket a gazdasági eredmények megfogalmazásának és leírásának egyszerűsítésére alkalmaznak. A gazdasági életben a ceteris paribus alkalmazásakor feltételezzük, hogy az összes többi változó állandó marad, kivéve az azonnali megfontolást. Például megjósolható, hogy ha nő a marhahús ára – ceteris paribus -, akkor csökken a vásárlók által igényelt marhahús mennyisége. Ebben a példában a záradék arra szolgál, hogy operatív módon leírja mindazt, ami a közönséges áru ára és az igényelt mennyiség között fennáll.

Ez a működési leírás szándékosan figyelmen kívül hagyja az ismert és ismeretlen tényezőket, amelyek szintén befolyásolhatják a az ár és a kért mennyiség közötti kapcsolat, és így a ceteris paribus feltételezése annyit jelent, hogy elhárítjuk az adott példa beavatkozását. Azok a tényezők, amelyeket szándékosan figyelmen kívül hagynának, a következők: a helyettesítő termékek árának változása (például a sertés vagy a bárány ára); a kockázatkerülés mértékének változása a vásárlók körében (például az őrült tehén betegségtől való félelem fokozódása miatt); és az áruk iránti általános kereslet szintjének változása, függetlenül annak aktuális árától (például társadalmi elmozdulás a vegetarianizmus felé).

A tagmondatot gyakran lazán fordítják úgy, hogy “minden más állandóan tartja”. Ez nem jelenti azt, hogy valójában semmi más nem fog megváltozni; hanem egy adott változás hatását izolálja. Az összes többi dolog állandóan tartása közvetlenül analóg a részleges származtatáskal a számításban, nem pedig a teljes derivált alkalmazásával, és a több változót tartalmazó regresszió futtatására, nem csak egyre, az egyik változó egyéni hatásának elkülönítésére.

Az Alfred MarshallEdit által megadott jellemzés

A záradékot arra használják, hogy egyes okok hatásait külön-külön vegyék figyelembe, feltételezve, hogy más hatások hiányoznak. Alfred Marshall a következőképpen fejezte ki a záradék használatát:

Az idő eleme a gazdasági nyomozás azon nehézségeinek fő oka, amelyek az ember számára szükségessé teszik korlátozott hatáskörével, hogy lépésről lépésre haladjon; összetett kérdés feldarabolása, egy-egy bit tanulmányozása, és részleges megoldásainak összevonása az egész rejtvény többé-kevésbé teljes megoldásává. Feloszlatása során egy ideig a Ceteris Paribus nevű fontban különíti el azokat a zavaró okokat, amelyek vándorlása véletlenül kényelmetlen. A tendenciák valamely csoportjának tanulmányozását elkülöníti az a feltételezés, hogy a többi dolog egyenlő: más tendenciák létezését nem tagadják, de zavaró hatásukat egy ideig elhanyagolják. Minél jobban szűkül a kérdés, annál pontosabban kezelhető: de annál kevésbé felel meg a valós életnek is. Azaz. Minél jobban alkalmazzuk a ceteris paribus szabályát, annál távolabb kerülünk a valóságtól, pl. Ha a szénhidrogén üzemanyagok végtelenek, akkor a társadalom fenntartható. Egy szűk kérdés minden pontos és határozott kezelése azonban segít abban, hogy a tágabb kérdéseket, amelyekben ez a szűk kérdés szerepel, pontosabban kezeljük, mint az egyébként lehetséges lett volna. Minden egyes lépésnél több dolog kiengedhető a fontból; a pontos viták kevésbé elvontak, a reális viták kevésbé pontatlanok, mint egy korábbi szakaszban lehetséges volt.

Két felhasználásEdit

Marshall fenti passzusa két módot emel ki a ceteris paribus záradék felhasználására: Az egyik hipotetikus, abban az értelemben, hogy bizonyos tényezõt rögzítettnek feltételezünk egy másik tényezõ hatásának elemzésére. Ez hipotetikus elszigeteltség lenne. Ilyen például a jövedelemhatás és az árváltozás helyettesítő hatásának hipotetikus elkülönítése, amelyek valójában együtt járnak. A ceteris paribus záradék másik felhasználása az, hogy azt megközelítő megoldás megszerzésének eszközeként tekintik rá. Itt érdemi elszigetelést eredményezne.

A szubsztantív elszigeteltségnek két aspektusa van: időbeli és kauzális. Az időbeli elszigeteltség megköveteli, hogy a ceteris paribus záradék alatt rögzített tényezők valóban olyan lassan mozogjanak a másik befolyáshoz képest, hogy gyakorlatilag állandónak tekinthetők az idő bármely pontján. Tehát, ha a vegetarianizmus nagyon lassan terjed, ami a marhahús iránti kereslet lassú csökkenését idézi elő, és a marhahús piaca viszonylag gyorsan kitisztul, a kínálat és a kereslet metszéspontja, valamint a változó kereslet alapján bármikor meghatározhatjuk a marhahús árát. a marhahús elszámolja az időbeli árváltozásokat (ideiglenes egyensúlyi módszer).

Az érdemi elszigeteltség másik aspektusa az oksági elszigeteltség: a ceteris paribus záradék alatt befagyott tényezőket a vizsgált folyamatok nem befolyásolhatják jelentősen. Ha a kormányzati politikában bekövetkezett változás a fogyasztók viselkedésének változását idézi elő ugyanazon időskálán, akkor az a feltételezés, hogy a fogyasztói magatartás változatlan marad, miközben a politikai változások érdemi elszigeteltségként elfogadhatatlanok (Lucas-kritika).