Harrison King írta

Október 23-án a magyarok 60. A kommunista uralom újbóli bevezetésével és mintegy 200 000 magyar meneküléssel Nyugat-Európába és az Egyesült Államokba zárult sorsdöntő forradalom évfordulója. A vereség hősiességének komor évfordulója továbbra is visszhangzik a világ minden táján élő magyarokkal .

Hruscsov Sztálin feljelentésétől a szuezi válságig 1956 jelentős változások és válságok éve volt a hidegháborús világban. Azonban egyetlen más esemény sem volt olyan drámai, mint a magyar forradalom – merész, de végül sikertelen felkelés, amely október végén majdnem kiűzte Magyarországról a szovjet erőket.

A soha nem látott népi lázadás rövid időn belül felborította a háború utáni rendet Európában, és mélységesen zavarta a szovjet vezetőket, akik érezték, hogy ellenőrzésük alatt áll az úgynevezett népi demokráciák felett. bár t a Kreml kíméletlenül elnyomta a forradalmat, miután néhány napig elzárkózott, a magyarországi válság súlyos, a Szovjetunió hitelességét nehezen orvosolható csapást mért.

A magyar tüntetők 1956. október 25-én vonulnak Budapestre. (FOTO: FORTEPAN / Nagy Gyula)

Ami 1956. október 23-án békés hallgatói tüntetéssorozatként kezdődött, gyorsan fegyveres felkeléssé fajult Budapesten és Magyarországon. A lengyelországi hasonló tiltakozásoktól felbuzdulva a magyar diákok listát adtak ki a “tizenhat pont” néven ismert követelésekről, beleértve a gazdasági reformokat, Rákosi Mátyás és más magyar sztálinisták eltávolítását, valamint a Magyarországon állomásozó szovjet hadsereg kivonulását. 1944 óta.

Mióta Magyar Kommunista Pártja 1948-ban átvette a hatalmat, Rákosi elnökölte az egyre elnyomóbb rendszert, amely sok magyar ember ellenérzését forráspontig hozta. A Parlament téren a tüntetők felszólították a reform- úgy gondolja, hogy Nagy Imre kommunista folytatja miniszterelnöki posztját, ezt az ajánlatot vonakodva fogadta el abban a reményben, hogy a békés kimenetel felé tereli a mozgalmat.

Amikor fegyvertelen civilek tömegét lőtték le ugyanazon a téren októberben 25-én azonban a forradalom teljes háborúba süllyedt fegyveres lázadók és a magyar biztonsági erők által támogatott szovjet csapatok rongyos csoportjai között.

Vörös Hadsereg katonái és a Szovj más emblémái Az elnyomás az első célpontok közé tartozott. A tüntetők a Hősök tere közelében egy magasodó Sztálin-szobrot lebontottak, csak a csizmáját hagyták maguk után, és fém tetemét áthúzták a belvárosban, mielőtt szimbolikusan lefejezték volna. A szovjet vörös csillagokat eltávolították az épületekről, és az orosz üzleteket “Ruszkik haza!” Szlogennel rongálták meg. (Oroszok, menjetek haza!).

Sztálin levágta a fejét egy budapesti utcában.

Miután a tüntetők elkezdték kivágni a szovjet emblémát a magyar háromszínű zászló közepéről, az azonnal az új forradalmi zászló lett. A magyar háború utáni kommunista rendszerhez kapcsolódó magyarokat is verték és nyilvánosan kivégezték. Bár sokan elítélték az ilyen erőszakos cselekedeteket, az ellenzéki harcosok megtorlása Magyarország ellenszenves állambiztonsági (ÁVH) tisztjeivel szemben növelte a brutalitást Budapest utcáin.

1956-os forradalmi zászló a lázadó közelében “s erőd a Corvin moziban (balra) és egy égő szovjet páncélozott autó (jobbra).

A rosszul felszerelt, de nagyon mozgékony vadászgépek puskával és molotovi koktélokkal felfegyverkezve kiemelkedően hatékonynak bizonyultak a szovjet harckocsik kiütésében és az erődített támadások visszaszorításában. kereszteződések. Valódi katonai kiképzés nélküli fiatal férfiak és nők gyakran képezték ezen egységek túlnyomó részét, amelyek felülmúlják a Vörös Hadsereget. Eközben a Szabad Európa Rádió magyar nyelvű adásai a lázadókat a harcok folytatására buzdították, felkeltve az emberek reményét, hogy az amerikai id küszöbön állt. Az egész megpróbáltatás során azonban Dwight D. Eisenhower elnök adminisztrációja csak félszívű szolidaritási nyilatkozatokat adott ki. Az egyiptomi szuezi válságtól riasztva, és alig vágyva a Szovjetunióval való fegyveres konfrontáció elkerülésére, az Egyesült Államok továbbra is a pálya szélén állt.

Kezdetben a lázadás sikerült. A légkör eufórikus volt Budapesten, amikor a szovjet erők az október 28-i tűzszünet kihirdetése után kezdtek kivonulni. Lehetetlen esélyek ellenére úgy tűnt, hogy a hétköznapi magyaroknak sikerült legyőzni a hatalmas Vörös Hadsereget és megszabadulni a szovjet uralom alól.Jubiláns civil ruhák, amelyek fegyvereket tartanak és elfogott harckocsik tetején képekhez pózolnak, megdöbbentették a világot.

Még akkor is, amikor a szovjet erők visszavonultak, a győzelem rövid életű volt a magyarok számára. Néhány nappal később Hruscsov belső köre úgy döntött, hogy nyers erővel helyreállítja a budapesti rendet, nehogy Magyarország legyen az első szovjet műholdas állam, amely elutasítja Moszkva fennhatóságát Kelet-Közép-Európában.

November 4-én a szovjet csapatok megkezdték a műveletet. Forgószél, erősítéssel visszatérve a lázadás leverésére és Kádár János új miniszterelnöki posztjára. A megtévesztés és a mindent elsöprő tűzerő segítségével a szovjet erők letartóztatták a halva született forradalmi kormány vezetőit, és egy héten belül felszámolták az utolsó ellenállási zsebeket.

Budapest belvárosa romokban, miután a Szovjetunió elindította a Forgószél hadműveletet a forradalom visszaszorítására.

Nagy Imre és más felső – a forradalommal szimpatizáló rangsoroló magyar tisztviselőket gyorsan megpróbálták és kivégezték 1958 júniusában. Ez egy véres lázadás hátborzongató vége volt, amely 2600 magyar ember életét követelte, és a nyugaton menedéket kereső civilek tömeges kivándorlását váltotta ki.

Ma 1956 a vértanúság szimbólumaként szolgál, amely továbbra is kísért a magyar társadalmat. Az Osztrák Birodalom ellen elbukott 1848-49-es lázadáshoz és az 1920-as trianoni békeszerződéshez hasonlóan, amely megosztotta a Magyar Királyságot az első világháború után, 1956 továbbra is nyitott seb, amely kiemelkedően megjelenik Magyarország városi tájain. Emléktáblák, szobrok, sőt zászlóval ellátott épületek jelzik azokat a területeket, ahol Budapesten a legádázabb harcok zajlottak. Minden évben október 23-án az ikonikus üreges körzetekkel díszített magyar zászlók díszítik az utcákat országszerte.

Emlékzászló az ikonikus üreges magyar zászlót szemlélteti. (Forrás: Magyarország hollandiai nagykövetsége)

Számos emlékhely – köztük egy 1956-os emlékmű, ahol egykor Sztálin szobra állt, egy földalatti emlékmű az október 25-i mészárlás áldozatainak a Kossuth téren, Nagy Imre szobra közelében. , valamint a budapesti Terror Háza múzeum – idézi fel annak a sorsdöntő évnek a traumáját, amikor a magyarok dacosan felálltak, hogy emberségesebb politikai rendszert követeljenek.

Emlékmű az 1956-os magyar forradalomhoz (balra) és a budapesti Terror Házához (jobbra).

Ennek különös változata diadal elbeszélése teljes kiállításon volt látható az idei budapesti emlékünnepség alatt. Orbán Viktor, Magyarország ellentmondásos miniszterelnöke, aki 2015 nyara óta idegengyűlölő kampányt vezet a menekültek ellen, felhasználta az alkalmat, hogy megerősítse 1956-os szent helyét a nemzeti emlékezetben, miközben megalapozta a migrációval kapcsolatos kemény álláspontját.

Orbán Viktor magyar miniszterelnök.

Olyan színpadról szólva, amelyen elesett ellenállási vezetők óriási portrék és az „A hősökről nem feledkeznek el, mindig újak lesznek” szlogen szólalt meg Orbán dicsérte a magyarok bátorságát akkor és most is, emlékeztetve az összegyűlt tömeget, hogy „a kommunizmus Az elpusztíthatatlannak hitt sebet kapott, amelyből nem tudott felépülni. ”

De beszédét elfojtották az ellenzéki tüntetők sípjai és zűrzavarai, akiknek Orbán iránti csalódása tükrözi a külföldről kapott ellentétet. Valójában sok világvezető bírálta Orbánt és jobbközép pártját, a Fideszet a menekültek démonizálása miatt, megjegyezve, hogy Magyarországnak fel kell ölelnie a fegyveres konfliktusok elől menekülőket, ahogyan 1956-ban a magyar menekülteket is szívesen látták.

A tömegek 2016-os megemlékezéseken buzzal és sípokkal találkoznak Orbán Viktor miniszterelnökkel (Forrás: Lydia Gall a Twitteren)

Sajnos, az Európai Unió által javasolt menekültkvóta ellen október 2-án elbukott népszavazás megtartása után Magyarország kormánypártja még nem bizonyította, hogy teljesíteni fogja uniós tagállamként vállalt kötelezettségeit. E vitát elhallgatva csak abban reménykedhetünk, hogy az 1956 és 2016 közötti párhuzamok arra késztetik a magyar vezetőket, hogy emlékezzenek őseik hatvan évvel ezelőtti nehéz helyzetére, és gondolják át a jelenben vállalt elkötelezettségüket.

Gazdag és terjedelmes irodalom a Az 1956-os forradalom az elmúlt években alakult ki. A cikk elkészítéséhez a szerző Victor Sebestyen magyar újságíró Tizenkét nap: A magyar forradalom története című napi beszámolójára támaszkodott (New York: Vintage Books, 2006).

hu