Gondolkodtál már rajta milyen nyelven beszélt Jézus?

Nézzük meg közelebbről.

Milyen nyelveket beszéltek az első századi Palesztinában?

Mielőtt azonosítani tudnánk, mely nyelveket beszélte Jézus? , tudnunk kell, milyen nyelveket beszéltek az első századi Palesztinában.

Íme a három nyelv:

1. Az arámi nyelvet a babiloni száműzetés óta széles körben beszélték.
2. Nagy Sándor inváziója óta sok közösségben beszéltek görögül.
3. A héber Bibliát – Jézus korának Szentírását – héberül írták és tanulmányozták (ahogy a neve is mutatja). .

Minden nyelvnek megvolt a maga funkciója. Némelyiket csak íráshoz, míg másokat szokásos beszélgetés során használták. Ha üzleti tranzakciókat folytat vagy nemzetközi kereskedelmet folytat, valószínűleg még más nyelveket is használna.

Mi a helyzet Jézussal?

A Jézus által beszélt nyelv felfedezéséhez meg kell vizsgálnunk a három leginkább az első századi Palesztinában található közös nyelvek: görög, héber és arámi. Megkeressük a nyomokat arról, hogy ki beszélte az egyes nyelveket – és megnézzük, mely nyelveket tudta Jézus.

Ki beszélt görögül?

Görögországot Jézus idejét megelőző évszázadok óta beszélték Palesztinában.

Valójában már korán voltak görögök Izraelben mint a Kr. e. nyolcadik században, és a görög fazekasságot a Kr. e. 6. századig találták.1.

Ennek ellenére a görög befolyásoló zsebek jóval az első században megmaradtak. Galileában, azon a területen, ahol Jézus élete és szolgálatának nagy részét töltötte, görögül beszélt a Beit She “an (Scythopolis) és a Decapolis többi városában. Sepphorisban, a Názáret melletti városban is.

Még Galileában is, ahol a görög kultúra nem dominált – mint Kapernaum -, továbbra is érezhető volt a görög befolyás. Ez azért van, mert Galilea régiója Damaszkuszba és máshova vezető útvonalakon feküdt. , a környéken utazó egyének beszélték.

Ezenkívül annak ellenére, hogy a legtöbb galileai zsidó hevesen ellenállt a hellenizmus hatásának, görögül még mindig válogatott zsidó közösségek beszéltek, különösen délen, a Jeruzsálem és Júdea.

Ezeken a területeken gyakrabban beszéltek görögül, mert a görög nyelvterületről visszatérő zsidó diaszpóra magával hozta a nyelvet Jeruzsálembe. Sokan közülük Alexandriából, Egyiptomból jöttek, egy szintén meghódított régió a görögök és még mindig nehéz 2

Ugyanez vonatkozott a Római Birodalom körüli más régiókra is. Amikor ezek a zsidók visszatértek hazájukba, magukkal hozták nyelvüket – már nem héberül, hanem görögül. Valójában lehetséges, hogy a jeruzsálemi zsidó lakosság 20% -a beszélt görögül.3

Bizonyítékok a Bibliából

Közben Jézus a kormányzó előtt állt, és a kormányzó megkérdezte tőle: “Te vagy a zsidók királya?”

“Ezt mondtad” – válaszolta Jézus.

Amikor a főpapok és az idősebbek vádolták, nem adott választ. Ekkor Pilátus megkérdezte tőle: “Nem hallod a bizonyságot, amelyet ellened hoznak?” De Jézus nem válaszolt, még egyetlen vádra sem – a kormányzó nagy csodálkozására.

Így tudjuk, hogy Pilátus görögül beszélt. Első nyelve a latin volt. Ezt azért tudjuk, mert római tisztviselő volt. Azonban ebben a versben említett emberek – a főpapok, az idősebbek és a hallgató tömeg – nem beszéltek volna latinul. Ha Pilátus beszélt velük nyilvánvalóan nem beszélt latinul.

Az általuk esetleg ismert nyelvek közül – héberül, arámul és görögül – Pilátus nem tudott volna héberül beszélni, és valószínűleg messze tudta volna a görögöt jobb, mint az arámi. A görög tehát a legvalószínűbb jelölt arra a nyelvre, amelyet ebben a beszédében a nem római közönségnek beszélt.

Josephus bizonyítékai

Van még egy jelentős Bizonyíték, amely szerint a görög nyelv, bár másodlagos nyelvként jól ismert, nem volt Jézus korának elsődleges vagy legmegértettebb nyelve. Ezek a bizonyítékok Josephus, egy Képzett zsidó és pap.

Írásaiban Josephus gyakran jelzi, hogy a görög nem az ő eredeti nyelve. Például, bár műveit görögre fordította, és ehhez segítségre volt szüksége. A Zsidók háborúja című cikkében ezt írja:

Javasoltam magamnak, hogy a rómaiak kormánya alatt éljek, hogy fordítsa le azokat a könyveket görög nyelvre, amelyeket korábban hazánk nyelvén állítottam össze és küldtem a felső barbároknak; Én, Mátyás fia, József születésem szerint héberül, pap is, aki először magam is a rómaiak ellen harcoltam, és kénytelen voltam jelen lenni az utána tetteken,.4

Az ókorban pedig a következőket írja:

Azoknak saját nemzetem szabadon elismeri, hogy messze meghaladom őket a zsidókhoz tartozó tanulásban. Nagyon sok erőfeszítést tettem azért is, hogy elsajátítsam a görögöket, és megértsem a görög nyelv elemeit, bár olyan régóta szoktam magam beszélni a saját nyelvünket, hogy nem tudok kellő pontossággal ejteni görögül. . . 5

Harold Hoehner megjegyzi, hogy még “Josephus is, akinek megvolt az oktatási lehetősége, arámi nyelven írta meg Bellum Judaicum-ját, majd később görögül fordította. akik a római fennhatóság alatt állnak; ezt segédek segítségével tette meg, mert görög tudása nem volt megfelelő. ”6

Ebből arra következtethetünk, hogy a görög nem volt az első nyelv a legtöbb első századi zsidó számára Csak a jeruzsálemi diaszpóra, a nemzetközi kereskedelemben részt vevők és a felsőbb osztályú és képzettek – például Josephus – között beszéltek volna. És azok, akik értettek görögül – ismét, mint Josephus – gyakran csak második nyelvként.

Jézus beszélt görögül?

Jézus valószínűleg eléggé tudott görögül ahhoz, hogy megértse. De nem beszélte volna első nyelvként. Nem is akart volna nem használta napi beszélgetésében, vagy görögül nem tanította a tömeget.

Mi van a héberrel?

A héber nyelvet minden bizonnyal az első századi Palesztinában beszélték. A legfontosabb kérdések a következők: 1) ki által és 2) mennyiért?

Tudjuk, hogy a legtöbb vallási dokumentumot héberül írták a babiloni száműzetést követő évszázadokban. A qumráni közösség legtöbb dokumentumát – köztük a Holt-tengeri tekercsek szinte mindegyikét – héberül írják. Sok deutero-kanonikus irodalom is van héberül, többek között 1 Makkabeus és Ecclesiasticus. Shmuel Safrai megjegyezte, hogy “a templomban található összes felirat” héberül íródott. 7

Ez önmagában nem jelenti azt, hogy héberül beszéltünk, csak azt mondja, hogy írták.

A Bar-Kokhba lázadás számos dokumentuma azonban bizonyítékot mutat a szleng kifejezésekre, rövidítésekre és a „mindennapi beszéd egyéb jellemzőire” .8 Úgy tűnik tehát, hogy héberül is beszéltek.

További a héberre mint élő, beszélt nyelvre utaló bizonyítékok ismét Josephusból származnak. 69-ben, a rómaiak Jeruzsálem felé közeledve, Titus megkérte Josephust, hogy üzenjen Giscala Jánosnak, aki korábban elfoglalta a várost. Josephus héberül mondta ezt az üzenetet.

Már láttuk, hogy Josephus pap volt, így nem meglepő, hogy ismerte a héber nyelvet. De a választása, hogy héberül ezt a nyilvános módot használja, sokatmondó. Josephus ezt írja (harmadik személyben):

Erre Josephus olyan helyen állt, ahol meghallgathatták, nem csak János, hanem még sok más, majd kijelentette nekik, amit Caesar adott neki a felelősségre, és ezt a héber nyelven.9

Úgy tűnik, hogy egy generáció után Jézus, a héber még mindig elég széles körben megértette, hogy Josephus nemcsak beszélni tudja, hanem meg is teheti, tudván, hogy nagy tömeg meg fogja érteni őt.

Héber Galileában

Láttuk, hogy A héber nyelvet a qumráni közösség és Jeruzsálemben sokan megértették. Mi a helyzet Galileában?

Az extrabibliai rabbinikus irodalom egy galilei nyelvjárásról tanúskodik. Safrai megjegyzi:

A rabbinikus irodalomban van egy olyan megállapítás, miszerint a judeaiak megtartották a Tóra-tudósok tanításait, mert óvatosak voltak nyelvük használatában, míg a galileaiak, akik nem voltak olyan óvatosak beszédükkel, nem tartották meg a tanulásukat (b. Eruv. 53a – b; y Ber. 4d és mtsai.). Míg ezt a mondást néha az arámi nyelv héber fölötti dominanciájának bizonyítékának tekintik. . . valójában csak a judeaiak érzésére utal, miszerint a galileusok rosszul ejtették a belek ח és g betűit, és elvetették a gyenge א és ה betűket. 10

Ez egy különálló arámi-galilei nyelvjárás volt, vagy héber-galilei nyelvjárás? Nem lehetünk biztosak benne, de a nyelvjárást kétszer is megjegyzik az evangéliumok:

1. A különféle galilei héber dialektus első beszámolója abban áll, hogy Péter megtagadta Jézust. Ahogy Péter ül a jeruzsálemi főpap udvarán a nézők hasonlóságokat fedeznek fel Jézus és Péter akcentusában. Máté beszámolója azt mondja nekünk, hogy “az ott állók felmentek Péterhez és azt mondták:” Biztosan te is közéjük tartozol; akcentusod ad téged. ’” (Máté 26:73).Márkban és Lukácsban a kívülállók azt mondják: “bizonyára te is közéjük tartozol, mert galileai vagy” (Márk 14:70).
2. A második beszámoló az ApCsel 2: 7-ben található, amikor Pünkösd, Jézus követőit akcentusuk alapján galileaiakként azonosították: “Amikor meghallották ezt a hangot, sokaság értetlenül állt össze, mert mindegyik hallotta a saját nyelvét beszélni. Teljesen elcsodálkozva kérdezték: „Nem mindezek beszélnek galileaiakat?”

Ha ez héber nyelvjárás volt, akkor nem volt gyakori és nem is a nyelvjárás Jeruzsálemben beszélnek.

Bármi legyen is az eset, valószínűleg Jézus héberül beszélt, de a görög nyelvhez hasonlóan nem első nyelvként beszélt.

Többet megtudunk arról, hogyan és hogyan amikor egy pillanat alatt talán héberül beszélt. Először azonban vizsgáljuk meg az első századi Palesztina harmadik nyelvét, az arámi nyelvet.

Beszélt-e Jézus arámi nyelven?

A tudósok körében széles egyetértés van abban, hogy Az arámi volt az első nyelv, amelyet az első századi palesztinai zsidók beszéltek.

A zsidók túlnyomó többsége ezt beszélte. Jézus mondta.

Ez 1845 óta általánosan elfogadott nézet, amikor Abraham Geiger német rabbi megmutatta, hogy az első századi zsidó rabbik is beszéltek volna arámul. Meggyőzően állította, hogy az első századtól kezdve a héber (misznai héber) csak írott nyelvként működött, nem pedig élő, beszélt nyelvként.

Bár Geiger téziseit az évek során vitatták, módosították és puhították , általános érvelése továbbra is széles körben elfogadott. A szívében élő zsidók többsége arámi nyelven beszélt; szinte senki sem beszélt héberül.

A legtöbb kutatónak két oka van annak, hogy az arámi volt Jézus korának elsődleges nyelve – és a Jézus által beszélt nyelv:

1. A dokumentumok döntő többsége és a korszakból helyreállított feliratok arámi nyelven találhatók. Noha görög, héber, latin és más nyelveken léteznek dokumentumok, ezek kisebbségnek számítanak. Annak ellenére, hogy sok vallási szöveg héberül szerepel (például a Holt-tengeri tekercsekből 15% arámi, 3% görög, a többi pedig héber), a legtöbb vallás nélküli szöveg – szerződések, számlák, tulajdonjogi igények és másfajta hétköznapi kommunikáció – arámi nyelven folyik. Sőt, a talált héber feliratok közül szinte mind megtalálhatóak Jeruzsálemben és a Júdeai pusztában és környékén – és gyakorlatilag egyet sem találtak Galileában. Ha a hétköznapi beszélgetések során rendszeresen beszélnek héberül, akkor kevés írásos bizonyíték támasztja alá.
2. A második, és talán a legmeggyőzőbb bizonyíték az arámi elsőbbségre, hogy a héber szentírásokat arámiára fordították. A Szentírás fordításának számos oka lehet, de a legvalószínűbb a legegyszerűbb: a legtöbb hétköznapi ember a héberül már nem tudta megérteni a Szentírást.

Ez nem azt jelenti, hogy héberül nem szóltak. Láttuk fentebb, hogy ez volt.

Ez egyszerűen azt jelenti, hogy a héber nyelvet beszélték, a kivételt, nem pedig a szabályt.

John Poirier megjegyzi, hogy a „héberül összefüggések továbbra is beszélték őket “vagy” földrajzilag (azaz Júdeának dombjain), szakmailag (azaz a papok és a bölcsek körében), vagy felekezeti vonalakon (azaz a kumrániták között) lokalizálódtak. “11

A héber hanyatlása

Hogyan alakult a héber státusz abból a célból, hogy Izrael meghatározó nyelveként a Kr. E. 6. században használta az erősen lokalizált nyelvet, amelyet csak nagyon specifikus összefüggésekben írtak és beszéltek az első században? Hogyan váltotta fel az arámi?

A babiloni száműzetés után a héber nyelvet “elkezdték ideologizálni, így használata már nem közömbösség, hanem szimbolikus súlyt és társadalmi jelentőséget kapott. “” Ez lett “az a nyelv, amelynek képviselete a zsidó nemzetiséget szimbolizálta.” a zsidóság szimbólumaként. ” de a legtöbb ember nem használta a hétköznapi életben hétköznapi beszélgetésekhez.

De mi van Jézussal?

Megtudtuk, hogy valószínűleg ő beszélt, de nem tudjuk, mennyit. Szinte kétnyelvű volt, felváltva beszélt arámiul és héberül? Vagy korának más részeihez hasonlóan ritka és lokalizált volt a héber használata?

Ennek megválaszolásához két dolgot kell tudnunk:

1. Jézus oktatását. Ha művelt és írástudó volt, akkor valószínűleg jól ismerte a héber nyelvet, és talán beszélt is róla.
2. Hallgatóinak megértési szintje. Még ha Jézus is tudna héberül, nem mondta volna ki, ha ez azt jelenti, hogy mások – tanítványok, farizeusok, az általa tanított tömeg – nem érthetik meg.

Ezt szem előtt tartva vegyük áttekintés az első századi galileai oktatásról és műveltségről.

Mennyire tanult Jézus?

Nem tudjuk biztosan, de jól kitalálhatjuk, ha megértjük galileai nyelvét. összefüggések.

Tudjuk, hogy Galileában viszonylag magas arányban voltak írástudók, képzett tudósok. A galileai zsidók jól ismerték a törvényt. Olvasták, megvitatták és megvitatták.

Shmuel Safrai felsorolja azokat a zsidó bölcseket, akik Galileából jöttek a Kr. U. 70 előtt:

Mielőtt Jeruzsálembe érkezett, R. Johanan ben Zakkai Arábában (= Gabara) élt Alsó-Galileaban, és iskolájában R. Hanina ben Dosa volt, aki szintén annak a városnak volt a szülöttje. Közvetlenül a templom pusztulása előtt és után hallunk olyan galileai bölcsekről, mint Jose Holikufri tibei Abba és R. Zadok ugyanarról a helyről. R. Halaphta és R. Hananiah ben Teradyon csodálatos törvényszékekkel rendelkeztek, előbbi Sepphorisban, utóbbi Sikninben. A hagyományban méltatott galileai társadalmi és vallási mozgalmak és szokásaik is kétségtelenül kapcsolódnak a galileai középiskolákhoz ilyen vagy olyan formában.14

Hogyan illeszkedett Jézus ehhez a tanulási hagyományhoz? David Flusser írja:

Josephus azonosítja Jézust a zsidó bölcsekkel. A görög „bölcs” szónak közös gyökere van a görög „szofista” kifejezéssel, amely kifejezés akkor még nem rendelkezett a mai negatív jelentéssel. Josephus másutt két kiemelkedő zsidó bölcset szofistának nevez, és ezt a címet rendszeresen használta jeles zsidó bölcsek kijelölésére. A görög szerző, a szamosatai Lucian (kb. 120 körül született és 1902 után halt meg) hasonlóan Jézust „keresztre feszített szofistának” nevezi. . . Josephus „bölcs emberként” Jézusra való hivatkozása megkérdőjelezi azt a tendenciát, hogy Jézust csupán egyszerű parasztnak tekintik. 15

Azt is tudjuk, hogy Jézus olvasta a tekerj szülővárosában (Lukács 4: 16–30), és ezt a tekercset valószínűleg héberül írták volna.

Ebből a bizonyítékból tudjuk, hogy a galileai bölcsek oktatást kaptak, és köztük Jézus kivételes volt.

Ez azt jelenti, hogy végzettsége révén Jézus ismerte a héber nyelvet, és bizonyosan tudta is beszélni.

De a héber nyelvű beszélgetéshez beszélő és hallgató is szükséges. Megértették volna Jézus hallgatói a héber nyelvet?

Mennyire képzettek voltak Jézus hallgatói?

A legtöbb tudós az írástudás arányát javasolja a csúcsminőség 10 százalékától (William Harris) a kevesebbig mint 3 százalék az alsó végén (Meir Bar-Ilan) .16 Még akkor is, ha ezek az adatok alacsony becslések, valószínűleg az emberek többsége nem tudott írni és olvasni, és ezért nem tudott héberül.

Mennyit beszélt héberül Jézus?

Jézus ugyan tudott héberül és tudott is beszélni, de valójában valószínűleg csak a zsinagógában beszélt, vagy társaival a Tóra megbeszélésekor. Ezen összefüggéseken kívül, valószínűtlen, hogy bárki is megértette volna.

Jézus első nyelve – a szokásos beszélgetések során használt nyelv, a tömeg tanítására használt nyelv – arámi volt.

Ha kérdezd meg Jézust, milyen nyelven beszél, valószínűleg válaszolt volna: arámi.

Megjegyzések

* * *

Fotó: POP a Flickr-en keresztül; eredeti itt.