Japán kormánya alkotmányos monarchia, ahol a császár hatalma főleg szertartási feladatokra korlátozódik. A kormánynak három ága van: a végrehajtó hatalom, a törvényhozás és az igazságszolgáltatás. A császár államfő és a császári család. Pozíciója semmilyen módon nem befolyásolja a kormány tevékenységét. A miniszterelnök tehát a kormány feje. A japán alkotmányt 1947-ben fogadták el, és annak hatálybalépése óta nem módosították.

Japán kormányának végrehajtó hatalma

A japán kormány végrehajtó hatalma a miniszterelnökből és a Minisztertanácsból áll. A miniszterelnök mind a végrehajtó hatalom, mind a kabinet vezetője. A törvényhozás négy évre kinevezi szolgálatára. Felelős a végrehajtó hatalom tevékenységének ellenőrzéséért és felügyeletéért, valamint Japán önvédelmi erőinek vezetője. Bemutatja a törvényjavaslatot a törvényjavaslatnak, aláírja a törvényeket, és kihirdetheti a rendkívüli állapotot.

A kabinetbe azok az államminiszterek tartoznak, akiket a miniszterelnök kinevez vagy elbocsát. A törvény szerint ezeknek a minisztereknek a száma nem haladhatja meg a tizennégyet, és kivételes körülmények között csak tizenkilencre nőhet. A kabinet lemondhat, ha az Országgyűlés ” s A képviselőház bizalmatlanságot adott le, vagy ha a miniszterelnök tisztsége üres. Felelős az állam ügyeinek intézéséért, a külügyek intézéséért, a szerződések megkötéséért, a közszolgálat igazgatásáért és a költségvetés előkészítéséért.

Japán kormányának törvényhozási ága

A jogalkotási ág a Nemzeti Fogyasztóvédelem. Kétkamarás szerv, amely a Képviselőház és tanácsosi ház s. Az alkotmány az államhatalom legmagasabb szerveként és az ország egyetlen törvényalkotó szerveként fogadja el. Feladatai közé tartozik a törvények kidolgozása, a nemzeti költségvetés jóváhagyása, a szerződések megkötésének jóváhagyása és a miniszterelnök kiválasztása. Az Alkotmányt úgy is módosíthatja, hogy elkészíti a módosításokat, és jóváhagyás céljából bemutatja azokat az embereknek. A házak kivizsgálást folytathatnak a kormánnyal kapcsolatban, tanúk jelenlétét követelhetik, feljegyzéseket készíthetnek, és felkérhetik a miniszterelnököt és más minisztereket, hogy adjanak magyarázatot az állam ügyeire.

Japán igazságszolgáltatása

A japán kormány igazságszolgáltatási ága a Legfelsőbb Bíróságból, a legfelsőbb bíróságokból, a kerületi bíróságokból, a családi bíróságokból és az összefoglaló bíróságokból áll. Független a törvényhozástól és a végrehajtó hatalomtól. A Legfelsõbb Bíróság igazságszolgáltatását el lehet bocsátani egy népszavazás útján, amely a képviselõ-testület tagjainak általános választása és az azt követõ tízévente elsõ általános választás idején következik be. A császár kinevezi a főbírót, míg a kabinet a többi bírósági bírát a császár jelenlétében.

Japán helyi önkormányzata

Japán 47 adminisztratív részleggel rendelkezik, amelyek egy fővárosi kerületet, két városi prefektúrát, 43 vidéki prefektúrát és egy kerületet tartalmaznak. A fő városok kórterületekre vannak felosztva, majd tovább oszlanak városokra, körzetekre és megyékre. Minden körzetnek van polgármestere és közgyűlése. A falvak a legkisebb egységek, és polgármestereik négy évre szólnak. Minden joghatóságnak van kormányzója vagy polgármestere az önkormányzatokban. A helyi kormányzat hatalmát szétválasztja, és a Közgyűlés bizalmatlansági szavazással elbocsáthatja a kabinetet, és helyi törvényeknek vagy rendeleteknek nevezett törvényeket határozhat meg. A helyi önkormányzatoknak vannak más bizottságai is, például az iskolaszék, a személyzeti bizottság és az ellenőrző bizottság.

Választások Japánban

Japánnak háromféle választása van: a képviselőházba négyévente tartanak általános választásokat, választásokat A tanácsosok házának háromévente, az előterületeken és az önkormányzatokban négyévente megrendezett helyhatósági választásokon. A Központi Választási Igazgatási Bizottság felügyeli az ország választásait különböző bizottságokon keresztül, amelyek különböző szinteken szolgálnak. Az egyénnek 25 éves vagy annál idősebbnek kell lennie, hogy a Képviselőház székhelyére válogasson, és 30 évesnek kell lennie ahhoz, hogy jogosult legyen a képviselőház házára. tanácsosok.

Japán Alkotmányának szerepe

A Japán Alkotmány 9. cikkelye szerint az országnak nincs hivatalos katonai ereje, de Japán önálló Védelmi erők, amely a rendőri erő kiterjesztése. Felelősek a nemzeti területi védelemért, és az ENSZ békefenntartása érdekében kiküldhetik őket az országból. Japán alkotmánya ellenőrzi a kormány tevékenységét és hatásköreit. Meghatározza a hatalom szétválasztását a három ág között.Felhatalmazza a miniszterelnök és a legfőbb bíró kinevezésének, az étrend összehívásának és az állami kitüntetések átadásának ünnepélyes szerepét. Azt is előírja, hogy a kormány nem tudja fenntartani a fegyveres erőket agresszió céljából. A rendőrség szolgálatai az országos közbiztonsági bizottság alá tartoznak, amelynek vezetője a kabinet minisztere. Ez a testület felelős a prefektúrák külön erőinek felügyeletéért, őrzéséért, irányításáért és koordinálásáért a közbiztonsági bizottság ellenőrzése alatt.