A gyomor pylora (L1 szinten) a duodenumhoz vezet, amelynek a következő 4 része van:

• Az első (felsőbb) rész, vagy a nyombél izzója vagy sapkája (5 cm), amelyet a máj aljához (porta hepatis) a hepatoduodenális szalag (HDL) köt össze, megfelelő májartéria, portális véna és közös epeút (CBD); a máj és az epehólyag négyzetes lebenye (IV. szegmens), míg a CBD, a portális véna (PV) és a gasztroduodenális artéria (GDA) a duodenum első része mögött található.

• A második (leszálló) rész (10 cm), amelynek felső és alsó genuja van (hajlítás); a keresztirányú mezokolon és a keresztirányú vastagbél elöl van, mögötte pedig a jobb vese és az alsó vena cava (IVC); a hasnyálmirigy feje a duodenum C konkávjában fekszik az L2 csigolya szintjén

• A harmadik (vízszintes) rész (7,5 cm) jobbról balra halad az IVC és az aorta előtt, előtte a felső mesenterialis erek (a véna a jobb oldalon és az artéria a bal oldalon)

• A negyedik (növekvő) rész (2,5 cm) a jejunumként folytatódik

A duodenojejunal (DJ ) a csomópont vagy a hajlítás az L2 csigolya szintjén bekövetkező hirtelen fordulat (lásd az alábbi képet); a műtét során az alsó mesenterialis véna (IMV) azonosítja, amely közvetlenül a bal oldalán fekszik. A DJ-csatlakozást a hátsó hasfalhoz a duodenum felfüggesztő izma vagy a Treitz-szalag rögzíti; sok fossae (paraduodenalis, duodenojejunális) található e csomópont körül.

Gyomor és nyombél, koronális szakasz.

Az első rész kivételével a duodenum nagyrészt retroperitoneális és ezért fix; nincs mesentériája, és csak az elülső felszínén takarja a hashártya.

A duodenum első része felosztja a CBD-t supraduodenalisra (HDL-ben), retroduodenalisra és infraduodenalisra. (retropancreaticus) részek; a CBD terminális része intraduodenális (intramuralis), mivel áthalad a nyombél falán, hogy kinyíljon a lumenjébe (lásd Endoszkópos anatómia).

Endoszkópos anatómia

A CBD terminális részét összekapcsolja a hasnyálmirigy-csatorna terminális része a hasnyálmirigy-fejben, hogy egy közös csatornát képezzen (dilatációként biliopancreatikus ampullának hívják), amely a medialis duodenális falon halad át és a a fő duodenális papilla, a nyombél második részének (C hurok) középső szegmensének mediális falán nipplelikus vetület. A nagyobb nyombél papilla helye az embriológiai elő- és a középbél találkozását jelöli.

Mind az ampulla, mind a papilla azonos néven rokon Vaterrel. A nagyobb nyombél papillát félkör alakú kapucniszerű nyálkahártya-hajtás fedi felül. Egy simaizom záróizom (Oddi-ból) van a CBD és a hasnyálmirigy-csatorna közös csatornája körül, és megakadályozza a nyombéllé 2 csatornába történő visszafolyását.

Vérellátás

A duodenális hagymát (első része) a jobb gyomorartér és a jobb gasztro-epiploicus artéria biztosítja.

A duodenum (C hurok) osztja a vérellátását nagyon szorosan a hasnyálmirigy fejével, amely a homorúságában fekszik.

A cöliákia törzse (tengelye) ágként keletkezik a hasi aorta elülső felületéről a a T12 – L1. Rövid (kb. 1 cm) hosszú, és a közös májartériába (CHA), a lépartériába és a bal gyomorartériába (LGA) trifurkálódik. A CHA közvetlenül a proximális test felső határán halad. A felső mesenterialis artéria (SMA) a hasi aorta második elülső ágaként jön le (az alsó mesenterialis artéria a harmadik elülső ág), közvetlenül a cöliákia törzsének eredete alatt, az L1 szinten, a hasnyálmirigy nyaka mögött, és leereszkedik lefelé a duodenum harmadik (vízszintes) része előtt, hogy a vékonybél mesenteriumába kerüljön.

A GDA, a CHA egyik ága, lefut a a duodenum a hasnyálmirigy nyaka előtt, és leadja a hátsó superior pancreaticoduodenalis artériát (PSPDA), mielőtt az a jobb gastroepiploicus (gasztroenterális) artériára (RGEA) és az elülső superior pancreaticoduodenalis artériára (ASPDA) oszlik. A GDA a kis supraduodenalis artériát is kiadja (Wilkie-ből).

Az alsó pancreaticoduodenalis artéria (IPDA) az SMA-ból származik, és elülső és hátsó ágakra bifurkálódik.Az SPDA és az IPDA elülső és hátsó ágai összekapcsolódnak, és elülső és hátsó pancreaticoduodenális árkádokat alkotnak az elülső és a hátsó pancreaticoduodenalis barázdákban, amelyek kis ágakat látnak el a duodenum első, második és harmadik részében (vasa recta duodeni) és a a hasnyálmirigy fejét és oltás nélküli folyamatát.

A vénák kísérik az SPDA-t és az IPDA-t. A felsőbbrendű pancreaticoduodenális vénák (SPDV) a PV-be, az alsó pancreaticuodenal-vénák (IPDV-k) pedig az SMV-be áramlanak. Az ASPDV a Henle gyomor-kólika törzsébe (GCT) folyhat.

Az SMV az SMA-tól jobbra fekszik a duodenum harmadik része előtt. A függőleges SMV és a vízszintes lépvéna (SV) egyesülése képezi a PV-t) a hasnyálmirigy nyaka mögött. Az IMV a DJ hajlításának közvetlen bal oldalán fekszik, és csatlakozik az SV és az SMV (vagy esetleg az SV vagy akár az SMV) kereszteződéséhez. A PV megkapja az SPDV-t, a jobb gasztro-omentális vénát (RGEV), a bal gyomor vénát (LGV) és a jobb gyomor vénát (RGV), és a HDL-ben lévő duodenum első része mögött felfelé fut (felül) a CBD (hátul) a jobb oldalon és a megfelelő májartéria (HA) bal oldalon. A portális vénás rendszerben (SV, SMV és PV) nincsenek szelepek.

Idegek

A duodenum parazimpatikus idegekkel a máj és a coeliakia ágaiból származik. az elülső és a hátsó vagi, illetve a coeliakia plexus ágai által szimpatikus idegekkel. , szupra- és infrapylorikus, superior mesentericus, mesocolicus és celiaciás nyirokcsomók (LN).