Pala, a finomszemcsés, rétegelt üledékes kőzetek csoportjának bármelyike, amely iszap- és agyagméretű részecskékből áll. Az üledékes kőzetek közül a pala a legelterjedtebb, ennek a kőzettípusnak nagyjából 70 százalékát teszi ki a Föld kérgében.

További információ ezen a témán

üledékes kőzet: A palák általános tulajdonságai

A pala tulajdonságait nagymértékben meghatározza az alkotó ásványok finom szemcsemérete. A finom klasszikus detritusok felhalmozódása …

Az agyagpala gyakran található homokkő vagy mészkő rétegekben. Jellemzően olyan környezetben alakulnak ki, ahol az iszap, az iszap és az egyéb üledékek lágy szállító áramlatokkal rakódnak le és tömörödnek össze, mint például az óceán mélye, a sekély tengerek medencéi, a folyók árterei és a playák. A legtöbb pala több méter vastag kiterjedt lapokban fordul elő, bár némelyik lencsés formációkban fejlődik ki. A palák jellemzően legalább 30 százalék agyagásványból és jelentős mennyiségű kvarcból állnak. Kisebb mennyiségben tartalmaznak karbonátokat, földpátokat, vas-oxidokat, kövületeket és szerves anyagokat is. Néhány szerves daganatos pala, az úgynevezett olajpala, elég nagy mennyiségben tartalmaz kerogént (növényi és állati eredetű szilárd szénhidrogének vegyileg összetett keveréke) ahhoz, hogy erős hő hatására olajat nyújtson.

A palák általában laminált szerkezet és hasadó; azaz hajlamosak arra, hogy vékony rétegekre hasítsanak, amelyek általában párhuzamosak az ágynemű-sík felületével. Az olyan fizikai tulajdonságok, mint a permeabilitás és a plaszticitás, nagymértékben függenek az alkotó ásványok szemcseméretétől. A pala színét elsősorban az összetétel határozza meg. Általában minél magasabb egy pala pala szerves tartalma, annál sötétebb a színe. A hematit és a limonit (hidratált vas-oxid) jelenléte vöröses és lilás színt eredményez, míg a vas-vasban gazdag ásványi anyagok kék, zöld és fekete árnyalatokat kölcsönöznek. A meszes palák (azok, amelyek nagy százalékban tartalmaznak kalcitot) viszont világosszürkék vagy sárgák.