Az éjszakai hirtelen megjelenő, katasztrófának tűnő betegség pszichológiai szorongást és félelmet vár a közelgő haláltól. A bal kamrai elégtelenség miatti paroxizmális éjszakai légszomj tipikus eseteiben a beteget hirtelen levegő után kapkodva ébreszti fel a szorongás; gyorsan felül és lábait az ágy oldalára teszi. Lehet, hogy korábban nem voltak szívelégtelenség tünetei, vagy nyilvánvalóan megnyilvánult a szívelégtelenség. Ez a riasztó epizód multifaktoriális eredetű. Amikor a bal kamrai elégtelenségben szenvedő betegek erekciós helyzetből fekvő helyzetbe kerülnek, akkor hátrányos következmények következhetnek be: 1) a plazma térfogatának növekedése az ödéma folyadéknak a szövetekből a keringési rendszerbe történő újbóli felszívódása miatt; 2) az ödémafolyadék elmozdulása a test függő részeiből és a splanchnikus régióból a tüdőbe, ennek következtében megnő a pulmonális vér térfogata, a pulmonalis kapilláris nyomás, a pulmonalis véráramlás késleltetése, a pulmonalis kapillárisok kitágulása, a vér szérumának pulmonalis transzudációja intersticiális területek és alveolusok; 3) a pulmonalis torlódást fokozza a nem megfelelő nyirokelvezetés; 4) a pangásos változások miatt a tüdő megfelelése csökken, a teljes tüdőmennyiség, az életképesség, a maximális kilégzési áramlási sebesség, a belégzési és a kilégzési tartalék térfogata csökken; 5) a tüdő torlódásában gyakori a hörgőgörcs és a légáramlással szembeni fokozott ellenállás; 6) a hipoxiából eredő acidózis hiperpotaszémiát okozhat, amely valószínűleg fokozza a hörgőgörcsöt; 7) az utóbbit kiválthatja a kolinészteráz termelésének csökkenése a hipoxiás hepatitis következtében; 8) Braunwald és munkatársai (Annual Meet ACP, Philadelphia, 1962) kísérletileg bebizonyították, hogy a hipoxia perifériás venokonstrikcióval, a vénás vér fokozott visszatérésével a szívbe és a kapillárisok permeabilitásának növekedésével jár; 9) a hörgő nyálkahártyájának ödémás duzzanata, az alveoláris szepták és az alveoláris felületaktív anyag esetleges változásai szerepet játszhatnak a dyspnoe kialakulásában; 10) ésszerű feltételezés lehet, hogy a medulláris légzőközpont fekvő helyzetben történő tartós és / vagy fokozott torlódása súlyosbítja a légzési distresszt. A bal kamrai elégtelenségben szenvedő betegeknél a paroxysmalis éjszakai dyspnoe hirtelen megjelenésének oka nem ismert. Nyilvánvalóan több nyomozói munka kívánatos a probléma tisztázása érdekében. Wood (Arch Int Med 104: 966, 1959) rámutatott, hogy a pangásos szívelégtelenségben szenvedő betegeknél a dyspnoát (trepopnea) kedvezőtlen oldalsó fekvés okozhatja, amelyben a szív megereszkedik és megzavarja a vér visszatérését a tüdőből a szívbe.