Tisztelt Szerkesztő!

A nodularis melanomák (NM) a melanómák második leggyakoribb klinikai altípusát jelentik (amelyek a melanómák eseteinek 14-30% -át teszik ki), követve a gyakoribb felületesen terjedő melanomákat. A kevésbé elterjedt altípus a lentigo maligna melanoma és az acral lentiginous melanoma. Az NM-k a legagresszívebb altípusok, amelyek a vertikális növekedési fázisba (VGP) már korán fejlődnek. A VGP az NM-k egyik jellemző jellemzője, amint ez jellemzően a mi esetünkben is tapasztalható volt. 1-3

Betegünk (11. és 2. ábra) 2) 72 éves, szép bőrű hölgy, akinek 9 hetes kórtörténete kékesfekete bőrelváltozás volt, amely az egész jobb arcát érintette. A 9 hetes időszak alatt gyorsan növekedett. A páciensnek korábban nem volt pigmentált bőrelváltozása vagy nevi a sérülés helyén. A noduláris elváltozás legnagyobb méreteiben 13 × 9 cm volt (T4). A határok aszimmetrikusak és szabálytalanok voltak. A nyaki nyirokcsomókat klinikailag és radiológiailag összefüggőnek találták, és együtt mattították őket (N3). A szérum laktát-dehidrogenáz szintje megemelkedett. A TNM IV. Szakasza így jött létre. A kórszövettani vizsgálat igazolta, hogy ez rosszindulatú melanoma. A beteget és kísérő kísérőit tanácsokkal látták el a komor prognózis és a rendelkezésre álló palliatív terápiák korlátai tekintetében; kérték azonban, hogy folytassák csak a kényelmi gondozást. 3 hét múlva lejárt.

Egy 72 éves hölgy, aki bemutatta noduláris melanómával, amely az egész jobb arcát magában foglalja (oldalnézet).

Egy 72 éves hölgy, akinek az egész jobb orcáját érintő nodularis melanoma volt (ferde elülső nézet).

Az NM-k általában nem tartják be az ABCDE-t (aszimmetria, szegély-szabálytalanság, színváltozás, átmérő > 6 mm és evolúció) a melanoma szűrőeszközök figyelmeztető jelei (amint ez tanúja volt) betegünknél), és az NM-ek 5% -a amelanotikus, és ennélfogva még rosszabb prognózist hordoz. Ezek a tényezők valószínűleg hozzájárulnak előrehaladásukhoz az első bemutatáskor. Az NM-k nemcsak robbanékony és agresszív növekedési mintázatot mutatnak lokálisan, hanem agresszívebben terjednek az őrszem nyirokcsomó medencéiben is, mint a melanómák többi altípusa. Noha az Egyesült Államokban az utóbbi néhány évtizedben egyre növekszik a melanomák előfordulása, a halálozási arány az 1990-es évek eleje óta viszonylag stabil, a korai felismerés és a jobb kezelés révén hatékonyabb másodlagos megelőzésnek köszönhetően. / p>

Tekintettel az NM-k agresszív progressziójára, az idősebb, veszélyeztetett populációk célzott szűrése elengedhetetlen, ha a melanoma halálozási arányát csökkenteni akarják az alacsony jövedelmű országokban, például nálunk (Pakisztán). Az egészségügyi szakembereknek proaktívnak kell lenniük ezen agresszív daganatokkal szemben, és teljes bőrvizsgálatot kell végezniük a magas kockázatú populációkban, ha bármilyen pigmentált bőrelváltozás jelentkezik náluk. Bár az NM-k általában nem tartják be az arany ABCDE-kritériumokat, a hangsúlyt továbbra is a páciens figyelmeztetésére kell helyezni az “E” kritériumra, mivel a változások alakulása továbbra is a legjelentősebb jelenség ezen elváltozásokon belül. Ez biztosíthatja a korai orvosi konzultációt, időben történő diagnózis, azonnali kezelés és ezáltal a csökkent halálozás. Esetünk arra emlékezteti a bőrorvosokat és sebészeket, hogy legyenek figyelmesek a fejlett NM-ek baljóslatára és proaktívak legyenek másodlagos megelőzésük és kezelésük terén.