Megbeszélés

Bár az SE nem halálos állapot, gyakran aggasztó a betegek és családtagjaik számára. Miután a levegő belép a mellkas falának szubkután terébe, az arc, a nyak, a mellkas felső része és a váll lágy szöveteibe boncol. Ez kozmetikai deformitásokat eredményez, de ritkán okoz olyan fiziológiai problémákat, mint például a pneumomediastinum, a pneumothorax vagy a pneumopericardium feszültsége.

Nem találtunk cikket az SE osztályozásáról és nagy esetek sorozatáról az irodalomban. Számos esetjelentést találtunk azonban, különböző okokkal és kezeléssel. A mellkasi trauma, mint az SE fő oka, a nyakból vagy a tüdőből levegő bejutását okozhatja a mellkasfal bőrében. Az SE okozó állapotok tompa és átható traumákból is származhatnak; a tracheát tracheostomia vagy tracheális intubáció okozhatja. Összességében a légcső sérülése esetén nagy mennyiségű levegő juthat be a bőr alatti térbe. Az endotracheális cső szúrhatja a légcsövet vagy a hörgőket, és SE-t okozhat. Az SE másik fő oka a pneumothorax mellett a mellkascső nem megfelelő működése. Így az SE gyakran olyan jel, amely azt mutatja, hogy a mellkascsővel valami nincs rendben; lehet eldugult, befogott vagy nem megfelelő. Előfordulhat, hogy a csövet ki kell cserélni, vagy ha nagy mennyiségű levegő szivárog, új csövet kell hozzáadni. A mechanikus szellőzés kényszerítheti a levegőt a szövetekbe, és ronthatja a pneumothoraxot. Mechanikusan lélegeztetett betegeknél az SE előfordulása jelentheti a pneumothorax jelenlétét.

Betegeinknél az SE okai a 4. vagy > 5. Fokozatba sorolhatók. , és összességében a trauma volt a leggyakoribb, de minden évfolyamon más volt. Az SE leggyakoribb oka a pneumothorax volt, a 3. fokozat COPD hátterével, a 4. fokozatnál a bordatörés miatti trauma és az 5. fokozatban az iatrogenitás. A barotrauma volt az SE másik oka, de ritkán észlelték. Beck és munkatársai esettanulmányában az SE oka a közösség által szerzett tüdőgyulladás volt COPD hátterében. Ezenkívül az ok iatrogenitás és trauma volt néhány más esetjelentésben. Az SE jelentős eseteit könnyű diagnosztizálni a jellegzetes jelek és tünetek miatt. A mellkas röntgenfelvételén az SE radiolucens csíkokként tekinthető a pectoralis fő izomrostjait felvázoló mintázatban. A szubkután szövetekben lévő levegő zavarhatja a mellkas radiográfiáját, és elfedheti a súlyos állapotokat, például a pneumothoraxot. Csökkentheti a mellkas ultrahang hatékonyságát is. Másrészt az SE nyilvánvalóvá válhat a pneumothorax előtti mellkas röntgensugarakban. Az SE látható CT-felvételeken is, a légzsebek sötét területekként jelennek meg. A diagnózist betegeinknél a mellkasi krepitus kimutatásával végeztük; a nyak, a mellkasfal, a szemhéj, a fejbőr és a has duzzanata; és a levegő jelenléte a lágyrészben a mellkas roentgenogramma és a mellkasi komputertomográfia kombinációival igazolható. Az SE-nek az esetek többségében nincs szüksége kezelésre. Ha azonban a levegő mennyisége nagy, az zavarhatja a légzést és elviselhetetlen lehet a betegek számára, ezért időnként „masszív SE” állapotba kerül, ami meglehetősen kényelmetlen és műtéti vízelvezetést igényel. a légutak vagy a tüdő tömegessé válik, általában a pozitív nyomású szellőzés következtében, a szemet eltakarja a megduzzadt szemhéj, így a páciens láthatatlan lesz. A levegő nyomása akadályozhatja a mell és a bőr areoláinak véráramlását is. a herezacskó vagy a szeméremajkak. Ez a bőr nekrózisához vezethet ezeken a területeken, ezért sürgős helyzet, és gyors és megfelelő dekompressziót igényel. Súlyos esetekben képes a légcső összenyomására és sürgősségi beavatkozásra. A nyaki mediastinotomia egy másik lehetőség, amelyet akkor használnak, amikor ezek a beavatkozások nem enyhítik a fokozódó légzési distresszt.

Az SE súlyos eseteiben katétereket lehet helyezni a bőr alatti szövetbe a levegő felszabadítása érdekében. Apró vágások vagy “furatok” történhetnek a bőrben a gáz felszabadítása érdekében. Amikor a pneumothorax miatt SE fordul elő, gyakran használnak mellkascsövet, amely szabályozza és megszünteti a bőr alatti térbe jutó levegő forrását. a bőr alatti levegő mennyisége növekszik, a mellkascső nem tudja eltávolítani a levegőt a pleurális térből, ezért úgy tűnik, hogy a mellkascsövet nagyobbra kell cserélni. Szívás is alkalmazható a csőre a levegő gyorsabb eltávolítása érdekében. Mivel a kezelés általában a alapbetegség, a spontán SE esetei nem igényelhetnek mást, mint ágynyugalmat, a fájdalom kontrollját és esetleg kiegészítő oxigént. Az oxigén belélegzése segíthet a testnek a bőr alatti levegő gyorsabb felszívódásában. A megnyugtatás és a megfigyelés is része a kezelésnek enyhe SE formája.

Betegeinknél az SE-t két infraclavicularis bemetszéssel kezelték az összes beteg számára, és a mellkascső behelyezésével a mellkascső nélküli betegeknél. Herlan és munkatársai jelentésében négy SE-ben szenvedő beteget kezeltek kétoldalas 3 cm-es infraclavicularis bemetszésekkel a pectoralis fasciáig. Ezután a progresszív szubkután disszekciót dekompresszióban hevesen dekompresszálták, és az SE mind a négy betegben megoldódott minden további invazív terápia nélkül. mellkasi fascia és kozmetikai probléma. Az infraklavikuláris bemetszések előnyei az SE gyors feloldódása, a betegek megjelenésének javulása, a betegek felszabadítása és kísérete stresszből.