A Pons az agy elengedhetetlen része, amely a medulla felett helyezkedik el. A hátsó agy kategóriájába tartozik. A Pons nagyon fontos része az agynak számos létfontosságú funkció szabályozásában és ellenőrzésében. Nemcsak vezérlőközpontként működik, hanem néhány fontos koponyaideg magját is tartalmazza. Értékelhetjük a pons jelentőségét abból a tényből, hogy a pons esetleges sérülése vagy trauma az ember azonnali halálát okozhatja.

Ebben az oktatási cikkben a pónok felépítéséről és elhelyezkedéséről, fontos alkotóelemeiről, a pónok vérellátásáról és fejlődéséről, valamint funkcióiról fogunk beszélni. Megbeszéljük a pons néhány fontos elváltozását és az okozott betegségeket is.

Pons anatómiája

Hely

A Pons a hátsó agy része, amely magában foglalja a velőt és a kisagyat is. Pons az agytörzs legfelső részén, közvetlenül a velő és a kisagy előtt található. Alsó szinten folytatódik a medullával, és legfőképpen a középagygal.

Külső jellemzők

Kívülről nézve a pónok elülső felülete domború, és keresztirányú szálakat mutat, amelyek futnak egyik oldalról a másikra. Ezek a rostok mindkét oldalon a középső kisagykocsikhoz kapcsolódnak.

E szálak közepén egy sekély barázda van, amelyet basilaris horonynak nevezünk. A basilaris horony elhelyezi a basilaris artériát, amely az egész agy vérellátásának fő artériája.

A pons hátsó felülete hozzájárul a negyedik kamra tetejének feléhez. A medián sulcus szimmetrikus felekre osztja.

Belső jellemzők

A pons belső anatómiai jellemzői a ponok keresztirányú szakaszának tanulmányozásával tekinthetők meg. Körte alakú szerkezetként jelenik meg, amelynek pontszálai keresztirányban futnak az elülső részen. A pons üregét a negyedik kamra képezi, amely a hátsó részben található.

A pons keresztirányú szakaszát két szinten vizsgálják:

Az Arc Colliculus szintjén

Ezen a szinten a legfontosabb szerkezet az arc colliculus . Az arcideg (CN VII) rostjainak tekerése képezi az elrabló ideg (CN VI) magja körül. Ez a rész tartalmazza az arcideg, az abducens magot, a trigeminus ideg gerincmagját (CN V), valamint a pontine és a trapéz magot.

A pons ezen részén áthaladó fontos motoros rostok közé tartoznak a kortikospinális és kortikonukleáris traktusok, a keresztirányú pontine szálak és a medialis longitudinalis fasciculus.

A trigeminus mag szintjén

A legfontosabb struktúrák ebben a részben a trigeminus ideg motoros és fő érzékszervi magjai. Pontine és trapéz magok is vannak jelen. A trigeminus ideg gerincvelői ezen a szinten nincsenek.

A Ponsból előbújó idegek

Négy koponyaideg következik a pontról:

• Trigeminalis ideg: a ventrolaterális aspektus közepétől
• Abducent ideg: a pons és a piramisok találkozásából
• Arcideg: a cerebellopontine szögből (pons és cerebellum közötti szög)
• Vestibulocochlearis ideg: a cerebellopontine szögből

Vérellátás

A pons vérellátása főleg a basilaris artéria pontine ágaiból származik. Egyéb artériák, amelyek vért juttatnak a ponthoz:

• Első cerebelláris artéria
• Alsó cerebelláris artéria
• Superior cerebelláris artéria

A pónon való áthaladás után a vér főleg az alsó petrosalis sinusba és a vénák basilaris plexusába áramlik.

A Pons élettana

Ebben a részben a pons néhány fontos funkciójára fogunk összpontosítani. Mint korábban említettük, fontos szerepet játszik a test létfontosságú funkcióinak ellenőrzésében és szabályozásában. A pons néhány fontos funkciója az alábbiakban található.

Légzésszabályozás

A légzésszabályozást a pons legfontosabb funkciójának tekintik. Ez szabályozza az önkéntelen légzés vagy légzés sebességét és mélységét.A légzésszabályozáshoz két központ van jelen a pónokban:

Apneusztikus központ

A pone alsó részében az apneusztikus központ található. Serkentése apneusztikus légzést vagy apneuszokat eredményez. Az apneusis rendellenes légzési mintázat, hosszan tartó belégzéssel. Ezeket a belégzési zihálásokat rövid ideig tartó kilégzési periódus követi.

Az ebben a központban található idegsejtek stimulálása jeleket küld a medulla belégzési központjába, ami a frenikus ideg fokozott aktivációját okozza. A phrenicus ideg viszont fokozott ihletet okoz.

Pneumotaxiás központ

A pneumotaxikus központ a pons felső részén található. A pons ezen részében jelen lévő idegsejtek stimulálása az inspiráció gátlását okozza. Gátolja az apneusztikus központból érkező jelzést és korlátozza a frenikus ideg aktivitását. Ily módon csökkenti az árapály térfogatát, és segíti a légzés gyakoriságának szabályozását.

Jelek továbbítása

A pónokban lévő magok elengedhetetlenek ahhoz, hogy a kisagyból a kisagyba továbbítsák a jeleket.

A cerebropontin rostok a pontszemek elülső részén található pontin magokon végződnek. Az efferens szálak ezekből a pontinmagokból kerülnek ki, és képezik a keresztirányú rostokat. Ezek a keresztirányú szálak összekapcsolódva középső kisagykocsányakat képeznek a tartók mindkét oldalán. Ily módon a kisagyból származó jeleket továbbítják a kisagyba.

A koponya idegének magjai

A fontos koponyaidegek magjai pontszerűen vannak jelen. Ezek a koponyaidegek, amelyek a ponokból származnak, az alábbiakban felsorolt fontos funkciókkal rendelkeznek.

Abducens ideg

Az elrabló ideg magja a pons caudalis részében van. Irányítja a szemgolyó mozgását. Ez az ideg motoros ellátást biztosít a szemgolyó oldalsó rectus izomához. Ez az izom a szemgolyó oldalirányú elfordulását és elrablását okozza.

Trigeminalis ideg

A trigeminalis ideg motoros és érzékszervi magjai a ponsban vannak. Ez az ideg érzékszervi ellátást biztosít az egész arc, a nyak és a fejbőr része számára. Ez az ideg a rágás, a nyelés és a harapás folyamata szempontjából is fontos, mivel motoros ellátást biztosít a rágódás izmainak.

Arcideg

Az arcideg magja is jelen van ponokban. Motoros jeleket ad az arckifejezések izmainak. Így elsősorban az arckifejezések ellenőrzéséért felelős. Ízérzeteket is hordoz a nyelv elülső kétharmadából.

Ezenkívül beidegzi a nyálmirigyeket, és ezáltal ellenőrzi a nyálfolyamat folyamatát.

Az arcideg is szerepet játszik a szaruhártya reflexívében.

Átjutás a rostokba

A Pons emellett az agyba és a gerincvelőbe jutó rostokba is átjut. Ezen szálak továbbító központjaként működik. A ponson áthaladó rostok közé tartoznak a kortikonukleáris rostok, a kortikospinális rostok és a három lemnisci; mediális, laterális és gerinces lemniscus.

A Pons klinikai jelentősége

Az alábbiakban bemutatjuk a Pons klinikailag fontos patológiáit:

Pons tumorok

Az agytörzs leggyakoribb daganata a pons asztrocitoma . Ugyanezen oldalon az arcizmok gyengeségét, egyik vagy mindkét oldalán az oldalirányú rectus izmok gyengeségét, valamint a rágódásban résztvevő izmok gyengeségét okozza.

A halláskárosodást is okozza a cochleáris ideg károsodása miatt. Egyéb perifériás tünetek a kontralaterális hemiparesis, a quadriparesis, valamint a törzs és a végtagok szenzoros hibái.

Pontin vérzés

A pónokat a basilaris artéria és a felső, az alsó és az elülső cerebelláris artériák látják el. Ezen artériák bármelyikének vérzése arcbénulást eredményez a vérzés oldalán és a végtagok bénulását az ellenkező oldalon. A lateralis rectus izom bénulása is fellép az elváltozás oldalán.

A kiterjedt kétoldali vérzés pontosan meghatározza a pupillát, valamint az arc és a végtagok bilaterális bénulását.

Pons infarktusa

A ponok infarktusa általában a basilaris artériában vagy annak ágaiban található trombusnak vagy embolusnak köszönhető. A pons infarktusa lehet paramedian vagy laterális.

A paramedián infarktus károsítja a kortikospinális traktusokat, a pontine magokat és a rostokat, amelyek átjutnak a kisagy kocsányához.

Az oldalsó infarktus károsítja a három lemniscit, valamint az alsó végtag kortikoszpinalis rostjait.

Következtetés / Összefoglalás

A Pons a hátsó agy az agytörzsben közvetlenül a medulla oblongata felett helyezkedik el.

Összességében a pons konvex elülső felülettel rendelkezik, középen sekély barázdával a basilaris artéria számára. Oldalán a középső kisagy kocsánya mellett helyezkedik el, és a negyedik kamra tetejét képezi.

A pons keresztirányú szakaszai körte alakúak. Két szinten tanulmányozzák; az arc colliculusának és a trigeminus magok szintjének. vestibulocochleáris ideg (CN VIII).

Az artériás vért a bazális artéria ágai, valamint az elülső, a felső és az alsó cerebelláris artériák ágai látják el a pónokkal.

A pons fontos funkciói közé tartozik: >

Négy koponyaideg magja

Átjutás kortikonukleáris és kortikoszpinális traktusokba

A fontos patológiák, amelyek károsíthatják a pons funkcióit, a következők:

• Pontin daganatok
• Pontin vérzések
• Szabálysértés